Trisztán és Izolda regéje

A kelta eredetű Trisztán-monda első írásos feldolgozásai a XII. századból maradtak ránk. Ezeket a jobbára töredékes francia és német forrásokat olvasztotta egybe Joseph Bédier francia irodalomtörténész gyönyörű, modern prózaritmusban írott műve. Nem változtatott rajtuk, csak avatott és ihletett kézzel csiszolta őket pompás formába, megőrizte a rege naív báját, a keresztény lovagi világgal éppen csak beoltott kelta álomvilágot, s kerek háromszáz kiadásban diadalra vitte a halálhozó szerelem halhatatlan megfogalmazását. Tarkabarka hűbéri világban játszódik a történet, a két szerető még csodák, sárkánykígyók, torzonborz állatemberek, irdatlan óriások közepette küzd a boldogságért. De a szerző, a modern ember – bár maga is álmélkodó szemmel nézi, fürkészi a képzelet alkotta valóságok országát – már tudja, hogy „ami varázslóknak van hatalmában, azt a szív is véghez tudja vinni szerelem és vitézség erejével”. Ezt hagyja örökül a késői olvasóknak „minden szeretőknek, senkinek se másnak”.

Mutass kevesebbet