Venyigeszú és a plankton

Boris Viant, a mérnök-dzsessztrombitás-színikritikus-sanzonköltő- regényírót, akinek élete rövid, de káprázatosan mozgalmas volt, 1969-ben mutattuk be Magyarországon a Tajtékos napok-kal, amely Queneau szerint korunk legmeghatóbb szerelmi regénye.Vian 1946-ban aratta első zajos, sőt mondhatni, botrányos sikerét Köpök a sírotokra című, álnéven közzétett álfordításával. Pedig vérbő, szellemes, könnyed és mégis mély komédiástehetségére már első írása is rávallott, a Venyigeszú és a plankton, amelyet huszonhárom éves korában írt, a német megszállás alatt. Az emberi magatartásnak, kivált a fiatal-emberinek, egyik lehetséges változata, hogy torz fintorokkal, megbotránkoztató szóleleményekkel, idétlen bakugrásokkal, vad kamaszröhögéssel mond ellene a halálnak. Talán ez az érzelmi indíttatása ennek a minden álértéknek szilajul nekirontó regénynek. A cselekményidőt két szertelen házibuli határolja, köztük csörgősipkásan felvonulnak az ostobák, a fontoskodók, a bürokraták, a pótcselekvők figurái (meg persze azért azokéi is, akik meg tudják különböztetni az életben a fontosat és a nem fontosat...). Legmarkánsabb valamennyiük közt tán Pharocq Alfőmérnök úr, aki szeretett aktái tengerén hajózva nem veszi észre, hogy háború van...

Sorozatcím:

Vidám könyvek

Fordítók:

Bognár Róbert

Borító tervezők:

Szemethy Imre

Kiadó:

Európa Könyvkiadó

Kiadás éve:

1984

Kiadás helye:

Budapest

Nyomda:

Alföldi Nyomda

ISBN:

9630730537

Kötés típusa:

ragasztott papír

Terjedelem:

184 oldal

Nyelv:

magyar

Méret:

Szélesség: 12.00cm, Magasság: 20.00cm

Súly:

0.10kg

Kategória:

Irodalom szépirodalom regény, novella, elbeszélés