Y: a "dekadens" kromoszóma

„a férfiasság egyszerű, de a férfilét végtelenül bonyolult." Steve Jones, a londoni egyetem genetika professzora manapság a genetika tudományának legnépszerűbb szakírója. Magyarul eddig két könyve jelent meg: a Vérünkben van 1998- ban, A gének nyelve című pedig 2002-ben. Hazájában, illetve Franciaországban mindkét könyvét a tudományt a legnépszerűbb stílusban terjesztő művek fődíjával tüntették ki. Ez a könyve a második kísérlete arra, hogy „Darwin írói árnyékában dolgozzék". A nagy összegző biológus Az ember származása és a szexuális kiválasztódás című művének gondolatait vizsgálja újra végig, magyaráz meg sok kérdést, amelyeket még Darwin vetett fel, de bizonyítékokkal nem tudott alátámasztani („az első Neander-völgyit 20 évvel korábban találták meg , de sokan Napoleon katonájának tartották, aki a Moszkva alóli visszavonulás közben halt meg"). Jones a mai biológia tudomány ismereteinek birtokosaként - bár ő magát puszta megfigyelőnek tartja - azt bizonyítja, hogy míg Darwin nyomán a Homo sapiens lett a biológia tárgya, addig mindenki elfelejtkezett a férfiről, aki származásilag nem ugyanolyan, mint a nő. A 21. századra pedig szinte észrevétlen felbukkant a férfiassággal foglalkozó új tudomány. „ Sajnos az emberek túlságosan hisznek a tudomány erejében. A művészetek oktatásakor fentről lefelé haladnak - először az élvezet, aztán a tények de a tudósok mindig alulról közelítettek a szexhez. A biológia pedig nem sokat mond arról a küzdelemről, amelyet önmagunk megtalálásáért folytatunk, azzal pedig, hogy megtaláljuk, akivel megoszthatjuk az ágyunk, a biológusok már nem törődnek. Mégis, a gépezetet lépésről lépésre összerakva a génektől a testig, az agyig-és egy napon talán az érzelmekig-, a tudomány végül is kezdi megérteni, mit jelent nem nőnek lenni."

Mutass kevesebbet