A gén molekuláris biológiája

Name: A gén molekuláris biológiája
Availability: InStock
Author: Watson, James D.
ISBN: 9632407253

Watson, James D. - A gén molekuláris biológiája, Budapest 1980 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 800 Ft

3 000 Ft

40%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

105

hűségpont

Hogy működik az alku?

2 100 Ft

3 000 Ft

30%

2 100 Ft

3 000 Ft

30%

Ez a könyv nemcsak a maga nemében páratlan irodalmi alkotás, de nélkülözhetetlen segítőtársa is a modern biológia minden rendű és rangú hívének.

Bővebb leírás

ISBN:	9632407253
Kiadó:	Medicina Könyvkiadó
Kiadás éve:	1980
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Kossuth Nyomda
Illusztrátorok:	Orlai Márton, Sebestyén Lajosné
Borítótervezők:	Szák András
Kötés típusa:	egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:	679 oldal
Fordítók:	Veress Zoltán, Dr. Gervai Judit
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 19.00 cm, Magasság: 25.00 cm
Súly:	1.44 kg
Kategória:	Természettudomány / Egészségügy / Orvosi / Természettudomány / Biológia / Általános / Természettudomány / Kémia

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Előszó az angol kiadáshoz                                    21
Előszó a magyar kiadáshoz                                    23
1. A mendeli világkép                                        25
    A sejtelmélet                                            25
    A mitózis során megmarad a „szülői" kromoszómaszám       25
    A meiózis csökkenti a szülői kromoszómaszámot            29
    A sejtelmélet általános érvényű                          31
    A mendeli szabályok                                      31
    A független hasadás elve                                 32
    Egyes gének nem dominánsak és nem is recesszívek         34
    Az egyes tulajdonságok függetlenül kombinálódnak         34
    Az öröklődés kromoszomális elmélete                      36
    A nemiséget is a kromoszómák határozzák meg              36
    A genetika kísérleti állata: a Drosophila                37
    Génkapcsoltság és „crossing over"                        39
    Sok gén szabályozza a pirosszemüséget                    40
    A genetikai változékonyság mutációk sorozatán keresztül
    alakul ki                                                42
    Kezdeti elképzelések a génekről és működésükről          43
    A gén—fehérje kapcsolat korai megsejtése                 43
    Összefoglalás                                            44
    Irodalom                                                 46
2. A sejtekben is érvényesek a kémia töményei                47
    Az intermedier (közti) anyagcsere fogalma                48
    Energiafejlesztés oxidációs—redukciós reakciók révén     52
    A biológiai oxidációk többsége az oxigén közvetlen részvétele
    nélkül zajlik                                            54
    A glukóz lebontása                                       56
    Az anyagcsere energiaraktárai az ATP-molekulák           57
    Az egyes anyagcserelépések specifikus enzimet igényelnek 61
    A Krebs-ciklus a sejtek igazi energiatermelő folyamata   62
    A redukált koenzimeket a légzési enzimek oxidálják       63
    Az oxidatív foszforiláció folyamata: ATP-szintézis oxigén
    jelenlétében                                             65
    ATP képződése a fotoszintézis során                      66


     ATP előállítása ADP-ből és foszfátból kemiozmotikus úton 68
     Vitaminok és növekedési faktorok                         68
     Az óriásmolekulák labilitása                             69
     A kromatográfia belépése                                 70
     A fehérjekrisztallográfusok 25 évi magányossága          71
     Az enzimek „aktív centrumának" szemléltetése             73
     Avery bombája: a nukleinsavak genetikai információt
     szállíthatnak                                            74
     A kettős spirál                                          75
     A molekuláris biológia célja                             76
     Összefoglalás                                            76
     Irodalom                                                 78
3. Baktériumsejtek vegyész szemmel                            79
     A baktériumok egyszerű, jól meghatározott körülmények
     között növekednek                                        79 
     Az E. coli-baktérium a molekuláris szinten legjobban ismert
     élőlény!                                                 81
     Még a kis sejtek is rendkívül bonyolultak                86
     A makromolekulák lineárisan összekapcsolódó kis molekulákból
     épülnek fel                                              89
     A szabályos és szabálytalan polimerek közti különbség    95
     Anyagcsere-reakcióutak                                   95
     A lebontási reakcióutak különböznek a bioszintetikus
     reakcióutaktól                                           98
     A véges mennyiségű DNS jelentősége                       99
     Az E. coli-sejtben zajló kémiai reakciók egyhatod—egyharmad
     része már ismert                                         100
     Összefoglalás                                            100
     Irodalom                                                 101
4. A gyenge kémiai kölcsönhatások jelentősége                 103
     A kémiai kötések definíciója és bizonyos jellemvonásaik  103
     A kémiai kötések jól megmagyarázhatók kvantummechanikai 
     fogalmakkal                                              105 
     A kémiai kötés képződése változást jelent az energia
     formájában                                               105
     A kötés képződése és felszakadása közti egyensúly        106
     A szabadenergia fogalma                                  106
     A Ke, exponenciálisan függ a AG-től                      107
     A kovalens kötések nagyon erősek                         107
     A gyenge kötések energiája 1 és 7 kcal/mól között
     váltakozik                                               108
     Fiziológiás hőmérsékleten a gyenge kötések állandóan
     képződnek és felhasadnak                                 108
     Az enzimek nem vesznek részt a gyenge kötések
     létrehozásában (bontásában)                              108
     A poláros és apoláros molekulák közti különbség          108
     A Van der Waals-erők                                     109
     A hidrogénkötések                                        112
     Egyes ionos kötések valójában hidrogénkötések            113
     A gyenge kötésekhez kiegészítő (komplementer)
     molekulafelületek szükségesek                            114
     A H20-molekulák H-hidakat képeznek                       114


Tartalom

    Vizes oldatban a molekulákat gyenge másodlagos kötések 
    kapcsolják össze                                         115 
    A H-kötések képzésére hajlamos szerves molekulák vízben
    oldódnak                                                 115 
    A molekulaformák egyedisége; a szelektív kapcsolódás,
    a „ragadósság" fogalma                                   116
    A 2 és 5 kcal/mól közötti energiakülönbség haszna        118
    Az enzimeket gyenge kötések kapcsolják a szubsztrátokhoz 118
    A legtöbb molekula alakját gyenge kötések határozzák meg 118
    A polimer molekulák néha helikális szerkezetűek          120
    A fehérjeszerkezetek rendszerint szabálytalanok          120
    A DNS szabályos hélixet képez                            121
    A DNS-molekulák élettani hőmérsékleten stabilak          122
    A legtöbb közepes méretű és majdnem mindegyik nagy
    fehérjemolekula kisebb polipeptidláncok aggregátuma      123
    Az alegységekből épült szerkezetek igen gazdaságosak     124
    Az önfelépítés elve                                      125
    Összefoglalás                                            126
    Irodalom                                                 127
5. Kapcsolt reakciók és csoportátvitel                       129
    A tápanyagmolekulák termodinamikailag meglehetősen
    labilisak                                                130
    Az aktiválási energia jelentősége                        130
    Az aktiválási energiát az enzimek csökkentik             132
    Egy anyagcsere-reakcióútra a szabadenergia csökkenése
    jellemző                                                 132
    A nagyenergiájú kötések hidrolízisét nagy mennyiségű
    energia felszabadulása kíséri                            133
    A bioszintetikus reakciókhoz nagyenergiájú kötések
    szükségesek                                              134
    A peptidkötések spontán hidrolizálnak                    135
    A sejt energiatermelő és energiafogyasztó reakciói egymáshoz
    kapcsolódnak                                             136
    Aktiválás csoportátvitel segítségével                    137
    Az ATP sokoldalú szerepet játszik a csoportátvitelben    138
    Az aminosavakat a kapcsolódó AMP-csoportok aktiválják    139
    A nukleinsav-prekurzorokat szintén nagyenergiájú
    foszfátcsoport (1)--,P) jelenléte aktiválja              140
    A pirofoszfát      felszabadulásának jelentősége a
    nukleinsav-szintézisben                                  141 
    A legtöbb bioszintetikus reakciót a nagyenergiájú
    foszfátkötések felhasadása jellemzi                      141
    Összefoglalás                                            142
    Irodalom                                                 143
6. A templát felszín fogalma                                 145
    A „kis molekulák" szintézise                             145
    A nagyméretű „kis molekulák" szintézise                  148
    Egy szabályos felépítésű, nagyon nagy polimermolekula
    szintézise                                               151
    Behatóbb pillantás a fehérjeszerkezetbe                  151
    A fehérjék elsődleges szerkezete                         154
    A fehérjék másodlagos szerkezete lapszerű vagy helikális lehet 155


    A fehérjék harmadlagos szerkezete rendkívül szabálytalan 156
    Az S—S kötések spontán képződnek a megfelelő partnerek 
    közt                                                     156 
    A fehérjék aminosav-sorrendjét nem az enzimek határozzák meg 157 
    A templát-kölcsönhatások a viszonylag gyenge kötéseken
    alapulnak                                                159 
    A polipeptidláncok nem szolgálhatnak templátként saját
    szintézisükhöz                                           159
    A fehérjetemplátok létezése kémiailag is lehetetlen      160
    Összefoglalás                                            160
    Irodalom                                                 161
7. A gének elrendeződése a kromoszómákban                    163
    Még sok mindent kell megtudnunk a kromoszómák molekuláris
    felépítéséről                                            164
    Genetikai keresztezés                                    165
    Kromoszómatérképezés                                     166
    A mikroorganizmusok minden szempontból előnyös szervezetek
    a genetikai kutatásokhoz                                 169
    A mutagének értéke                                       170
    A növekedési faktorok szerepe a baktériummutációk tanulmá-
    nyozásában                                               171
    A vírusoknak is van kromoszómájuk                        173
    A vírusok nem osztódással szaporodnak                    174
    A vírusok genetikai szinten paraziták                    175
    A baktériumok vírusait (fágokat) könnyebb tanulmányozni,
    mint a baktériumokat                                     175
    A fágok plakkokat képeznek                               177
    A víruskromoszómák néha beépülnek a gazdasejt kromoszó-
    májába                                                   177
    Géntérképezés a baktériumok párosodása segítségével      179
    A baktériumkromoszómák cirkulárisak (kör alakúak)        181
    Plazmidok                                                182
    A fágok alkalmilag baktériumgéneket szállítanak          186
    A tisztított kromoszómatöredékek átvitele                187
    A fágok is mutálhatnak                                   189
    Fágkeresztezések                                         189
    A víruskeresztezésekre a többszöri párképzés jellemző    191
    Összefoglalás                                            192
    Irodalom                                                 193
8. A gén szerkezete és működése                              195
    A génen belüli rekombináció lehetővé teszi a gén pontos fel- 
    térképezését                                             195
    A komplementációs teszt (kiegészítési próba) kimutatja, hogy
    két mutáció ugyanazon a génen van-e                      198
    A fehérjeszintézis genetikai kontrollja                  200
    Egy gén—egy polipeptidlánc                               201
    A recesszív gének gyakran működésképtelen termékeket ered-
    ményeznek                                                202
    A kapcsolt működésű gének gyakran szomszédosak           202
    A fehérjék aminosav-sorrendjét gének határozzák meg      204
    A gén és polipeptidtermékének kolinearitása              205
    Egy mutabilis hely több alternatív formában létezhet     207


    Az egyes aminosavakat több szomszédos mutabilis hely hatá- 207 
    rozza meg
    Az enzimaktivitás nincs egyetlen aminosav-szekvenciához kötve 209
    A „fordított" (reverz) mutációk gyakran egy második aminosav-
    helyettesítést eredményeznek                                210
    Összefoglalás                                               211
    Irodalom                                                    212
9. A DNS replikációja                                           213
    A gén (majdnem mindig) DNS                                  215
    A kromoszomális DNS mennyisége állandó                      216
    A vírusgének szintén nukleinsavból állnak                   216
    A DNS általában kettös hélix szerkezetű                     217
    A kiegészítő forma már magában is önreplikációt sejtet      221
    A bázispárosodás nagyon pontos replikációt eredményez       222
    A DNS-molekula hordozza az önreplikációjához szükséges
    minden sajátosságot                                         223
    A DNS-szál szétválásának kísérleti bizonyítéka              224
    Az egyszálú DNS is bázispárosodással replikálódik           226
    A vírusok és az E. coli kromoszómáját egyetlen DNS-molekula
    alkotja                                                     227
    Gyűrű alakú és lineáris DNS-molekulák                       228
    A lineáris és a gyűrűs forma átalakulása egymásba           229
    Különleges DNS-fragmentumok képződése a restrikciós enzi-
    mek segítségével                                            230
    Palindrómok                                                 233
    Részleges denaturációs térképek                             233
    A lineáris DNS-molekula replikációja láthatóvá tehető       234
    A lánc növekedése 5'->3' és 3'->5' irányban egyaránt folyik 235
    A hosszú láncok prekurzorai rövid DNS-töredékek             236
    A DNS-polimeráz három fajtája                               237
    A hibák kijavítása 3'-4.5' exonukleáz hatással              238
    DNS-láncok iniciálása indító RNS-sel                        238
    A lineáris DNS-molekulák végeinek befejezése                241
    e-alakú köztitermékek a gyűrű alakú DNS-replikációjában     242
    A replikáció gördülő gyűrű modellje                         245
    Egyszálú DNS szintézise és átvitele a baktériumok ivaros sza-
    porodása során                                              247
    DNS-szintézist gátló mutációk                               248
    Teljes kettős spirálisok replikációja kémcsőben             248
    Kijavitó (reparáló) szintézis                               251
    A membrán szerepe a replikációban                           252
    Összefoglalás                                               253
    Irodalom                                                    254
10. A DNS genetikai szerveződése                                257
    Elméletileg igen-igen nagy számú különböző szekvencia létezhet 257 
    A mutációk a bázispárok sorrendjében bekövetkező változások 257 
    A nukleotidbeépítés hibája 10-6 és 10-9 között van          260
    A mutáció gyakoriságát az előre irányuló polimerizáló és 
    a visszafelé irányuló nukleázaktivitás relatív hatásfoka sza-
    bályozza                                                    260
    Hogyan hatnak a kémiai mutagének?                           261
    A gének közötti távolságok viszonylag rövidek               261