Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!
Ingyenes átvétel országosan

A gén molekuláris biológiája

A gén molekuláris biológiája - Régikönyvek
A gén molekuláris biológiája - Régikönyvek A gén molekuláris biológiája - Régikönyvek A gén molekuláris biológiája - Régikönyvek A gén molekuláris biológiája - Régikönyvek A gén molekuláris biológiája - Régikönyvek A gén molekuláris biológiája - Régikönyvek
(0 vélemény)
Fordítók:
Veress Zoltán, Dr. Gervai Judit
Illusztrátorok:
Sebestyén Lajosné, Orlay Márton
Borító tervezők:
Szák András
Kiadó:
Medicina Könyvkiadó
Kiadás éve:
1980
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Kossuth Nyomda
ISBN:
9632407253
Kötés típusa:
egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:
679 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 19.00cm, Magasság: 25.00cm
Súly:
1.44kg
Kategória:
Előszó az angol kiadáshoz 21
Előszó a magyar kiadáshoz 23
1. A mendeli világkép 25
A sejtelmélet 25
A mitózis során megmarad a „szülői" kromoszómaszám 25
A meiózis csökkenti a szülői kromoszómaszámot 29
A sejtelmélet általános érvényű 31
A mendeli szabályok 31
A független hasadás elve 32
Egyes gének nem dominánsak és nem is recesszívek 34
Az egyes tulajdonságok függetlenül kombinálódnak 34
Az öröklődés kromoszomális elmélete 36
A nemiséget is a kromoszómák határozzák meg 36
A genetika kísérleti állata: a Drosophila 37
Génkapcsoltság és „crossing over" 39
Sok gén szabályozza a pirosszemüséget 40
A genetikai változékonyság mutációk sorozatán keresztül
alakul ki 42
Kezdeti elképzelések a génekről és működésükről 43
A gén—fehérje kapcsolat korai megsejtése 43
Összefoglalás 44
Irodalom 46
2. A sejtekben is érvényesek a kémia töményei 47
Az intermedier (közti) anyagcsere fogalma 48
Energiafejlesztés oxidációs—redukciós reakciók révén 52
A biológiai oxidációk többsége az oxigén közvetlen részvétele
nélkül zajlik 54
A glukóz lebontása 56
Az anyagcsere energiaraktárai az ATP-molekulák 57
Az egyes anyagcserelépések specifikus enzimet igényelnek 61
A Krebs-ciklus a sejtek igazi energiatermelő folyamata 62
A redukált koenzimeket a légzési enzimek oxidálják 63
Az oxidatív foszforiláció folyamata: ATP-szintézis oxigén
jelenlétében 65
ATP képződése a fotoszintézis során 66


ATP előállítása ADP-ből és foszfátból kemiozmotikus úton 68
Vitaminok és növekedési faktorok 68
Az óriásmolekulák labilitása 69
A kromatográfia belépése 70
A fehérjekrisztallográfusok 25 évi magányossága 71
Az enzimek „aktív centrumának" szemléltetése 73
Avery bombája: a nukleinsavak genetikai információt
szállíthatnak 74
A kettős spirál 75
A molekuláris biológia célja 76
Összefoglalás 76
Irodalom 78
3. Baktériumsejtek vegyész szemmel 79
A baktériumok egyszerű, jól meghatározott körülmények
között növekednek 79
Az E. coli-baktérium a molekuláris szinten legjobban ismert
élőlény! 81
Még a kis sejtek is rendkívül bonyolultak 86
A makromolekulák lineárisan összekapcsolódó kis molekulákból
épülnek fel 89
A szabályos és szabálytalan polimerek közti különbség 95
Anyagcsere-reakcióutak 95
A lebontási reakcióutak különböznek a bioszintetikus
reakcióutaktól 98
A véges mennyiségű DNS jelentősége 99
Az E. coli-sejtben zajló kémiai reakciók egyhatod—egyharmad
része már ismert 100
Összefoglalás 100
Irodalom 101
4. A gyenge kémiai kölcsönhatások jelentősége 103
A kémiai kötések definíciója és bizonyos jellemvonásaik 103
A kémiai kötések jól megmagyarázhatók kvantummechanikai
fogalmakkal 105
A kémiai kötés képződése változást jelent az energia
formájában 105
A kötés képződése és felszakadása közti egyensúly 106
A szabadenergia fogalma 106
A Ke, exponenciálisan függ a AG-től 107
A kovalens kötések nagyon erősek 107
A gyenge kötések energiája 1 és 7 kcal/mól között
váltakozik 108
Fiziológiás hőmérsékleten a gyenge kötések állandóan
képződnek és felhasadnak 108
Az enzimek nem vesznek részt a gyenge kötések
létrehozásában (bontásában) 108
A poláros és apoláros molekulák közti különbség 108
A Van der Waals-erők 109
A hidrogénkötések 112
Egyes ionos kötések valójában hidrogénkötések 113
A gyenge kötésekhez kiegészítő (komplementer)
molekulafelületek szükségesek 114
A H20-molekulák H-hidakat képeznek 114


Tartalom

Vizes oldatban a molekulákat gyenge másodlagos kötések
kapcsolják össze 115
A H-kötések képzésére hajlamos szerves molekulák vízben
oldódnak 115
A molekulaformák egyedisége; a szelektív kapcsolódás,
a „ragadósság" fogalma 116
A 2 és 5 kcal/mól közötti energiakülönbség haszna 118
Az enzimeket gyenge kötések kapcsolják a szubsztrátokhoz 118
A legtöbb molekula alakját gyenge kötések határozzák meg 118
A polimer molekulák néha helikális szerkezetűek 120
A fehérjeszerkezetek rendszerint szabálytalanok 120
A DNS szabályos hélixet képez 121
A DNS-molekulák élettani hőmérsékleten stabilak 122
A legtöbb közepes méretű és majdnem mindegyik nagy
fehérjemolekula kisebb polipeptidláncok aggregátuma 123
Az alegységekből épült szerkezetek igen gazdaságosak 124
Az önfelépítés elve 125
Összefoglalás 126
Irodalom 127
5. Kapcsolt reakciók és csoportátvitel 129
A tápanyagmolekulák termodinamikailag meglehetősen
labilisak 130
Az aktiválási energia jelentősége 130
Az aktiválási energiát az enzimek csökkentik 132
Egy anyagcsere-reakcióútra a szabadenergia csökkenése
jellemző 132
A nagyenergiájú kötések hidrolízisét nagy mennyiségű
energia felszabadulása kíséri 133
A bioszintetikus reakciókhoz nagyenergiájú kötések
szükségesek 134
A peptidkötések spontán hidrolizálnak 135
A sejt energiatermelő és energiafogyasztó reakciói egymáshoz
kapcsolódnak 136
Aktiválás csoportátvitel segítségével 137
Az ATP sokoldalú szerepet játszik a csoportátvitelben 138
Az aminosavakat a kapcsolódó AMP-csoportok aktiválják 139
A nukleinsav-prekurzorokat szintén nagyenergiájú
foszfátcsoport (1)--,P) jelenléte aktiválja 140
A pirofoszfát felszabadulásának jelentősége a
nukleinsav-szintézisben 141
A legtöbb bioszintetikus reakciót a nagyenergiájú
foszfátkötések felhasadása jellemzi 141
Összefoglalás 142
Irodalom 143
6. A templát felszín fogalma 145
A „kis molekulák" szintézise 145
A nagyméretű „kis molekulák" szintézise 148
Egy szabályos felépítésű, nagyon nagy polimermolekula
szintézise 151
Behatóbb pillantás a fehérjeszerkezetbe 151
A fehérjék elsődleges szerkezete 154
A fehérjék másodlagos szerkezete lapszerű vagy helikális lehet 155


A fehérjék harmadlagos szerkezete rendkívül szabálytalan 156
Az S—S kötések spontán képződnek a megfelelő partnerek
közt 156
A fehérjék aminosav-sorrendjét nem az enzimek határozzák meg 157
A templát-kölcsönhatások a viszonylag gyenge kötéseken
alapulnak 159
A polipeptidláncok nem szolgálhatnak templátként saját
szintézisükhöz 159
A fehérjetemplátok létezése kémiailag is lehetetlen 160
Összefoglalás 160
Irodalom 161
7. A gének elrendeződése a kromoszómákban 163
Még sok mindent kell megtudnunk a kromoszómák molekuláris
felépítéséről 164
Genetikai keresztezés 165
Kromoszómatérképezés 166
A mikroorganizmusok minden szempontból előnyös szervezetek
a genetikai kutatásokhoz 169
A mutagének értéke 170
A növekedési faktorok szerepe a baktériummutációk tanulmá-
nyozásában 171
A vírusoknak is van kromoszómájuk 173
A vírusok nem osztódással szaporodnak 174
A vírusok genetikai szinten paraziták 175
A baktériumok vírusait (fágokat) könnyebb tanulmányozni,
mint a baktériumokat 175
A fágok plakkokat képeznek 177
A víruskromoszómák néha beépülnek a gazdasejt kromoszó-
májába 177
Géntérképezés a baktériumok párosodása segítségével 179
A baktériumkromoszómák cirkulárisak (kör alakúak) 181
Plazmidok 182
A fágok alkalmilag baktériumgéneket szállítanak 186
A tisztított kromoszómatöredékek átvitele 187
A fágok is mutálhatnak 189
Fágkeresztezések 189
A víruskeresztezésekre a többszöri párképzés jellemző 191
Összefoglalás 192
Irodalom 193
8. A gén szerkezete és működése 195
A génen belüli rekombináció lehetővé teszi a gén pontos fel-
térképezését 195
A komplementációs teszt (kiegészítési próba) kimutatja, hogy
két mutáció ugyanazon a génen van-e 198
A fehérjeszintézis genetikai kontrollja 200
Egy gén—egy polipeptidlánc 201
A recesszív gének gyakran működésképtelen termékeket ered-
ményeznek 202
A kapcsolt működésű gének gyakran szomszédosak 202
A fehérjék aminosav-sorrendjét gének határozzák meg 204
A gén és polipeptidtermékének kolinearitása 205
Egy mutabilis hely több alternatív formában létezhet 207


Az egyes aminosavakat több szomszédos mutabilis hely hatá- 207
rozza meg
Az enzimaktivitás nincs egyetlen aminosav-szekvenciához kötve 209
A „fordított" (reverz) mutációk gyakran egy második aminosav-
helyettesítést eredményeznek 210
Összefoglalás 211
Irodalom 212
9. A DNS replikációja 213
A gén (majdnem mindig) DNS 215
A kromoszomális DNS mennyisége állandó 216
A vírusgének szintén nukleinsavból állnak 216
A DNS általában kettös hélix szerkezetű 217
A kiegészítő forma már magában is önreplikációt sejtet 221
A bázispárosodás nagyon pontos replikációt eredményez 222
A DNS-molekula hordozza az önreplikációjához szükséges
minden sajátosságot 223
A DNS-szál szétválásának kísérleti bizonyítéka 224
Az egyszálú DNS is bázispárosodással replikálódik 226
A vírusok és az E. coli kromoszómáját egyetlen DNS-molekula
alkotja 227
Gyűrű alakú és lineáris DNS-molekulák 228
A lineáris és a gyűrűs forma átalakulása egymásba 229
Különleges DNS-fragmentumok képződése a restrikciós enzi-
mek segítségével 230
Palindrómok 233
Részleges denaturációs térképek 233
A lineáris DNS-molekula replikációja láthatóvá tehető 234
A lánc növekedése 5'->3' és 3'->5' irányban egyaránt folyik 235
A hosszú láncok prekurzorai rövid DNS-töredékek 236
A DNS-polimeráz három fajtája 237
A hibák kijavítása 3'-4.5' exonukleáz hatással 238
DNS-láncok iniciálása indító RNS-sel 238
A lineáris DNS-molekulák végeinek befejezése 241
e-alakú köztitermékek a gyűrű alakú DNS-replikációjában 242
A replikáció gördülő gyűrű modellje 245
Egyszálú DNS szintézise és átvitele a baktériumok ivaros sza-
porodása során 247
DNS-szintézist gátló mutációk 248
Teljes kettős spirálisok replikációja kémcsőben 248
Kijavitó (reparáló) szintézis 251
A membrán szerepe a replikációban 252
Összefoglalás 253
Irodalom 254
10. A DNS genetikai szerveződése 257
Elméletileg igen-igen nagy számú különböző szekvencia létezhet 257
A mutációk a bázispárok sorrendjében bekövetkező változások 257
A nukleotidbeépítés hibája 10-6 és 10-9 között van 260
A mutáció gyakoriságát az előre irányuló polimerizáló és
a visszafelé irányuló nukleázaktivitás relatív hatásfoka sza-
bályozza 260
Hogyan hatnak a kémiai mutagének? 261
A gének közötti távolságok viszonylag rövidek 261


Watson, James D.

1928 -
James Dewey Watson (1928. április 6. –) amerikai molekuláris biológus. Neve legjobban arról ismert, hogy meghatározta a DNS kettős-spirál szerkezetét Francis Crick és Maurice Wilkins segítségével. Ezért mind a hármukat orvosi Nobel-díjjal tüntették ki 1962-ben: "a nukleinsavak szerkezeti felépítését érintő felfedezésükért, és ezek információszállító szerepéért az élő anyagban". Watson az Amerikai Egyesült Államokban a Chicagói Egyetem és az Indianai Egyetem hallgatója volt, majd az angliai Cambridge-i Egyetemen kezdett el dolgozni. Itt ismerte meg labormunkái során Francis Cricket, akivel közösen e neves felfedezést tette.

Watson, James D.  további könyvei

10%
3 900 Ft 3 510 Ft (10%)
Antikvár könyv
45%
400 Ft 220 Ft (45%)
Antikvár könyv

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...