Watson, James D. , Tooze, John , Kurtz, David T.

A rekombináns DNS

Name: A rekombináns DNS
Availability: InStock
Author: Watson, James D.
ISBN: 9632324765

Watson, James D., Tooze, John, Kurtz, David T. - A rekombináns DNS, Budapest 1988 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 618 Ft

2 490 Ft

35%

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Központi raktár

Kedvezményes

Kötéstábla / borítója kopott

112

hűségpont

Hogy működik az alku?

1 992 Ft

2 490 Ft

20%

Ez a biotechnológiában és molekuláris biológiában nélkülözhetetlen könyv a megjelenése óta világsikert aratott. A mű tanfolyamszerűen ismerteti a rekombináns DNS-sel kapcsolatos ismereteket, a génsebészeti eljárásokat, a genetikai betegségek leküzdéséért folytatott harcot és a rekombináns DNS-sel foglalkozó tudományterület eredményeinek ipari felhasználását. A könyv tárgyalja a növénynemesítési és állattenyésztési szempontból érdekes új eljárásokat is. Watson élvezetes, világos stílusa és a több mint 170 kitűnő ábra a garanciája a mű jó érthetőségének.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9632324765
Kiadó:	Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás éve:	1988
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Alföldi Nyomda
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	205
Fordítók:	Major Ágnes, Premecz György
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 20.00 cm, Magasság: 29.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Természettudomány / Biológia / Természettudomány / Kémia / Természettudomány / Biológia / Faj- És Egyedfejlődés

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Tartalom

Előszó / 14

      1. FEJEZET
A gének szerepe a sejtekben / 15
      A sejtek minden élő szervezet építőkövei / 15
      A sejtek pici, fejleszthető gyárak, amelyek egyidejűleg 
        szintetizálnak több ezer különféle molekulát / 16
      A sejt molekulái: kis molekulák és makromolekulák / 16
      Az enzimek — speciális sejtkatalizátorok — meghatározzák a sejt 
        kémiai reakcióit / 16
      Az enzimek működéséhez polipeptidláncuk pontos föltekeredésére 
        van szükség / 18
      A molekulák nagy energiatartalmú formává való átalakítása 
        elősegíti kémiai reakciókészségüket / 18
      A sejt anyagcseréjét az anyagcseretérképek szemléltetik / 18 
      Az enzimek nem határozzák meg az aminosavsorrendet
        a polipeptidláncban / 19
      Mendel borsókeresztezési kísérletei mutatták ki először a genetikai 
        elemek (gének) elkülönültségét / 19
      A kromoszómák az öröklődés hordozói a sejtben / 20
      Az egy gén — egy fehérje hipotézis / 22

      2. FEJEZET
A DNS az elsődleges örökítő anyag / 24
      DNS kizárólag a kromoszómákban van / 24
      A sejtek RNS-t is tartalmaznak a DNS-en kívül / 24
      Felfedezik az örökítő anyag biológiai vizsgálati módszerét / 26
      A vírusok olyan burokkal ellátott örökítő elemek, amelyek sejtről 
        sejtre vándorolnak / 26
      A komplementer méretű és alakú molekulák vonzzák egymást / 27 
      Meghatározzák a DNS átmérőjét / 28
      A DNS és az RNS nukleotidjait 5'-3' foszfodiészter-kötések 
        kapcsolják össze / 28
      A különböző szervezetek DNS-ének bázisösszetétele nagyon 
        változatos / 29


       A DNS szerkezete szigorúan rendezett / 29
       A DNS alapvető egysége: két összecsavarodó polinukleotidlánc: 
        a kettős spirál / 30
       A kettős spirált a bázispárok közötti H-hidak tartják össze / 30  
       A DNS komplementaritása kulcsfeltétele az önreprodukáló 
        képességének / 31
       Bizonyíték a DNS szálainak elválására a replikáció folyamán / 32  
       A DNS-molekulák denaturálhatók és renaturálhatók / 33
       A G—C bázispárok nehezebben válnak el, mint az A—T
        bázispárok / 33
       A palindrómák elősegítik a fonálon belül a H-hidak 
        kialakulását / 33
       5-metil-citozin helyettesítheti a citozint a DNS-ben / 34
       A kromoszómák egyetlen DNS-molekulát tartalmaznak / 34 
       A vírusok homogén DNS-molekulák forrásai / 34
       A ?-fág DNS-e az E. coli kromoszómájába speciális helyen 
        épül be / 34
       Az abnormális transzdukáló fágok a baktériumkromoszóma egyes 
        részeit hordozzák / 36
       A plazmidok önállóan replikálódó minikromoszómák / 36 
       A kör alakú DNS-molekulák szuperspiralizált szerkezetűek 
        lehetnek / 37
       A legtöbb kettős spirál jobbmenetes, bár speciális körülmények 
        között a DNS nukleotidszekvenciája balmenetes csavarodáshoz 
        vezet / 38
       3. FEJEZET
A genetikai kód megfejtése / 40
       Aminosavcsere egy mutáns hemoglobinmolekulában / 40 
       A finomszerkezetek genetikájának fejlődése / 40
       A gén és annak polipeptid terméke kolineáris / 41
       A DNS-től RNS szállítja az információt a proteinszintézis helyére 
        a citoplazmába / 42
       Hogyan sorakoznak az RNS templáton az aminosavak? / 42
       Az enzimek és a templátok szerepe a nukleinsavak és a fehérjék 
        szintézisében / 43
       A fehérjék szintézise az N-terminális végtől a C-terminális vég 
        irányába folyik / 43
       Az RNS három típusa szerepel a fehérjeszintézisben / 43
       Genetikai bizonyítékok igazolják, hogy a kodonok három bázisból 
        állnak / 45
       Az RNS-láncok szintézise és transzkripciója is 5'-3' irányba 
        történik / 46
       A kodonok megfejtésére szintetikus mRNS-t használtak / 46 
       1966 júniusára teljesen megfejtették a genetikai kódot / 46
       A lötyögés gyakran lehetővé teszi egyetlen tRNS-fajtának, hogy
        többféle kodont ismerjen fel / 46
       Mennyire általános a genetikai kód? / 47
       Egy átlagos méretű gén hossza legalább 1200 bázispár / 47 
       Szuppresszor tRNS-ek okozzák a genetikai kód hibás 
        leolvasását / 47


      A DNS-szekvenciában kódolt, a specifikus RNS-molekulák 
        szintézisének kezdetét és végét jelentő jel / 49
      Egyre pontosabb rendszereket fejlesztenek az izolált mRNS-ek in 
        vitro transzlációjához / 50

      4. FEJEZET
A gének kifejeződését szabályozó genetikai elemek /
      Represszorok szabályozzák az indukált enzimek szintézisét / 51 
      Az egymással kapcsolatban működő bakteriális gének operonba 
        szerveződnek /
      Az RNS-szintézis startjelei a promoterek / 52
      A represszormolekulák konstitutív szintézise / 53
      A represszorokat izolálták és azonosították / 53
      A génátírás (transzkripció) pozitív szabályozása / 54
      Csillapítás (attenuation) / 54
      Szabályozás a transzláció szintjén / 55
      Kezdeti nehézségek a magasabb rendű növények és állatok 
        génregulációjának felderítésében / 56
      A karmosbéka (Xenopus) riboszomális-RNS-génjeinek tisztítása / 57 
      Az eukariota mRNS-eknek védősapkájuk (cap) és farkuk (tail)
        van / 57
      Az eukariotákban háromféle RNS-polimeráz létezik / 57
      Az eukariota DNS nukleoszómákba szerveződik / 58
      Az emlősvírusok a magasabb rendű sejtek génexpressziójának
        modelljei / 58
      Az RNS-tumorvírusok közbeeső kettős szálú DNS segítségével 
        szaporodnak / 59

      5. FEJEZET
A rekombináns DNS előállításának módszerei / 60
      Módszerek a nukleinsavak szekvenálására / 60
      A restrikciós enzimek specifikus szekvenciáknál hasítják 
        a DNS-t / 60
      A restrikciós térképek nagyon specifikusak / 62
      A restrikciós fragmentumok vezettek olyan hatékony új
        módszerekhez, amelyek lehetővé tették a DNS
        szekvenálását / 63
      Az oligonukleotidok kémiai szintézise / 65
      Az EcoRI enzimmel ragadós (kohéziós) végű fragmentumokat 
        kapunk / 66
      A DNS replikációjában sok enzim vesz részt / 66 
      Enzimekkel ragadós végeket lehet toldani a tompa végű 
        DNS-molekulákhoz / 67
      Az idegen gének klónozásához kis plazmidokat használnak 
        vektorként / 68
      A magasabb rendű szervezetek DNS-ének molekuláris 
        analízise / 69
      A kutatók aggodalmukat fejezik ki a szabadjára engedett 
        génkiónozás veszélyei miatt / 69
      Az asilomari konferencián útmutatót javasoltak a rekombináns 
        DNS kutatásához / 70


      Az MGH fúzíós gén funkcionális expressziója / 171
      A MuLV DNS beépülése / 172
      A fiatal embriók fertőzése MuLV-vel / 172
      A provírus-DNS mikroinjektálása / 173
      A megtermékenyített petesejtekbe bevitt gének első 
        megnyilvánulásai / 174
      Az állatok klónozása / 174
      17. FEJEZET
A genetikai betegségek és a rekombináns DNS / 176
      Mendeli öröklődés / 176
      Veleszületett anyagcsere-betegségek / 176
      A veleszületett anyagcsere-betegségek kezelése / 177
      A korai diagnózis és az abortusz / 178
      A veleszületett betegségek kimutatása DNS-analízissel / 178
      A /3-talasszémiák / 179
      A nonszensz és frame shift (olvasási keret eltolása) mutációk / 179 
      A transzkripciót befolyásoló mutációk / 179
      Mutációk az RNS-feldolgozásban / 179 
      Sarlósejtes anémia / 180
      Az a,-antitripszin hiányának kimutatása szintetikus oligonukleotid  
        segítségével / 181
      A citrullinémia az abnormális argino-szukcinát-szintetáz
        mRNS-ével párhuzamosan jelentkezik / 182 
      A mutációk kimutatása kapcsolással / 182
      A mutált gének felkutatása / 183
      Humán kromoszómák térképezése / 184 
      A szomatikus sejtgenetika / 184
      Az emberi és az egérsejtek hibridjei / 184
      A gének helyének meghatározása a kromoszómán belül / 186
      A kromoszómatranszlokáció és a rák / 186 
      In situ hibridizáció / 188
      Egyes kromoszómák klónozása / 188
      A citogenetika és a molekuláris genetika közötti szakadék 
        áthidalása / 189
      A génterápia kilátásai / 189
      A magzati hemoglobin indukciója a talasszémiás betegek ben / 190
      18. FEJEZET
A tudomány és a rekombináns-DNS-ipar / 191
      A rekombináns DNS-ben rejlő üzleti lehetőség / 191
      Az ipari méretű génklónozás / 191
      A baktériumokkal termelt emberi inzulin / 192
      Az emberi inzulin szerkezete / 192 
      A szintetikus inzulin-„gének" / 192 
      A proinzulin-cDNS / 194
      A proinzulint kiválasztó baktériumok / 194
      A humán növekedési hormon klónozása / 194
      A növekedési hormon „génjének" előállítása / 195
      A metionin okozta probléma / 196
      A különböző típusú interferonok / 196
      A humán a-interferon hatásos kifejeződése az E. coliban / 197