Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A magyarság tárgyi néprajza II. kötet

A magyarság tárgyi néprajza II. kötet - Viski Károly, Győrffy István - Régikönyvek
A magyarság tárgyi néprajza II. kötet - Régikönyvek A magyarság tárgyi néprajza II. kötet - Régikönyvek A magyarság tárgyi néprajza II. kötet - Régikönyvek A magyarság tárgyi néprajza II. kötet - Régikönyvek A magyarság tárgyi néprajza II. kötet - Régikönyvek A magyarság tárgyi néprajza II. kötet - Régikönyvek A magyarság tárgyi néprajza II. kötet - Régikönyvek A magyarság tárgyi néprajza II. kötet - Régikönyvek A magyarság tárgyi néprajza II. kötet - Régikönyvek A magyarság tárgyi néprajza II. kötet - Régikönyvek
(0 vélemény)

Czakó Elemér, Viski Károly: A magyarság tárgyi néprajza II. kötet, [é.n.], Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 399. p. A Magyarság Néprajza első kiadásának megjelenése (1933-1937) előtt még pár íves rendszeres tájékoztatónk sem volt népünk hagyományos műveltségéről, szakszerűbben szólva: tárgyi és szellemi néprajzáról. Ezt a hiányt nemcsak oktatásügyünk, néprajzi ismeretekre törekvő ifjúságunk, néprajzi kutatóink, szakembereink, a szomszédos tudományterületek munkásai érezték, hanem a népi hagyaték és hagyomány tárgyilagos, rendszeres megismerésére vágyó komoly olvasóközönségünk is. Az utóbbi különösen a közelebbi évtizedekben, amikor a közélet is egyre nagyobb figyelemmel fordult népünk gazdasági, társadalmi, műveltségi állapota felé. Az e közben föltorlódó gyakorlati kérdések sokasága természetesen sűrűn érintette és érinti népünk nemzedékről-nemzedékre öröklődő, de egyúttal változandó tárgyi hagyatékát és szellemi hagyományát. A népünk gazdasági, társadalmi, műveltségi helyzetének jobbítására törekvő szándékok és tervek ugyanis nem mellőzhetik a nem egy ágazatban évszázadok során alakult, sajátosan magyarként jelentkező népi hagyaték és hagyomány megértékelését arra nézve: mit lehet a nemzet kára nélkül elvettetni s mit kötelesség érintetlenül hagyni, sőt minden áron szolgálni és tudatossá tenni s aztán a népi tudat szerinti értékként megőriztetni, gondoztatni, közműveltségünk alapozásába beleépíteni.

Kiadó:
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
Második kiadás
Nyomda:
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kötés típusa:
félbőr
Terjedelem:
399
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 19.50cm, Magasság: 24.50cm
Súly:
1.10kg
Kategória:
Gazdálkodás. Írta: Győrffi István 5
Legősibb formái; a gyüjtögető gazdálkodás
A termelőgazdálkodás
Az asszonynép szerepe
A magyarság ősi gazdálkodásmódjai
Az ősfoglalkozások
Fejezetünk tárgyköre
Gyüjtögetés 6
A vadontermő és termesztett növények
Kik, mit és hogyan böngésznek?
Bogyó- harmatkása-, sulyok- és vadgyümölcsgyüjtés
Gyökérgumótúratás
Gyógyfű- és fűszergyüjtögetés
Nádvágás, gyékényvágás
Erdőlés vagy irtás
Mi mindenre jó a fa?
Rabló élelemszerzés
Méhészet 10
A méhészet mint zsákmányolás
Vadméhkeresés Erdélyben
A szelid méh gondozása
A méheskert vagy kelence
Ősi köpük
Kaptár- és kaskészítés
Eresztés farkasgégén keresztül
A méhek teleltetése
Lépvesszők és lépnyársak
A dobolás
A raj befogása
A méhészpipa
Újmódi kaptárok
Ősfoglalkozás-e a méhészet?
Vadászat 16
Ősfoglalkozásból testedzés
A népi vadászat három ága
Az ugorkori vadászat
A bolgár-törökség műveltséghatása
A honfoglalók vadászókedve
Vadászat és hadgyakorlat
Az Árpád-kori királyi vadászati
A vadászat mint nemesi előjog
Az orvvadászat
Ütő-, szúró-, vágó- és dobószerszámok 17
A legősibb fegyver
A keresetlen fa
A bot mint vadászfegyver
Dárdák, kopják, gerelyek, nyársak
A szakás vonyogó
A hajítófa meg a hortobágyi libucütő
Buzogányok és ólmosbotok
A balta mint hajítófegyver
A fokos és fajai
Az ősi vasfokos
A csákány
Tökéletesített hajítófegyverek
A dobófa
A kopja
Verebészés nádvesszővel
Az íj és a nyíl
A parittya
A csuzli vagy gumipuska
A golyópuska
Hálók 23
A hálóval vadászás eredete
A vadászháló és fajtái
A borító-, a korcos-, s a kerítőháló
A madarászháló
A csapóháló
A vörcsökös háló s a vidrafogó varsa
A halászó varsa egyéb vadászó változatai
Hurkok 25
A cseklyézés
A madarázscseklye vagy tőr
A sárközi vízi csiklő
Szárazföldi rántóhurok (csekkentő)
A gémes hurok
A rugós hurok
Rucavadászat sütőtökkel
A vaddisznófogó tőr
Vermek 29
Mi a verem?
A bölényverem
A farkasverem két fajtája
A medveverem
Mikor a vermet veder helyettesíti
A foglyászó hóverem
Lépezés 31
Miből főzik a lépet?
A lépvessző készítése és kirakása
Vadászmimikri
Éjszakai madarászás
A lépmadzag
A lépezett tölcsér
Bojtorján, mint egérfogó-lép
Megétetés és mérgezés 32
Madarászás cérnára kötött eleséggel
A rucafogó horog
Bódítószerek és irtómérgek
Hajtóvadászat 33
A hajtóvadászat célja
Az ember segítőtársai: eb, madár, ló
Történeti áttekintés
Túzokhajtás az Alföldön
Farkasvadászat
Hogy irtják a sáskát
A sólymászat eredete, multja, jelene
A somlymász szerszámai
A kápa, a kesztyű, az álmadár
A kiöntés
A kifüstölés
Borító-, csapó-, önműködő fogó- és ölőszerszámok 35
A borító
A kaptány vagy csapda
Az íjas ürgefogó és ősei
A peckes csapda
Zúzó csapdák
Rugós vadölőkészségek
A vad csalogatása és riasztása - Vadászjelvények 40
A csalétek
A csalogatósíp
Csalimadár
A madárijesztő
A kereplő vagy szélkelep
Farkas- és medveriasztás a Székelyföldön
Vadászjelvények
Összefoglalás 43
A vadászat mint ősfoglalkozás
Történeti adatok
A nyelvi bizonyítékok megbízhatatlansága
Zichy István gróf megállapításai
Az íjas ürgefogó ősisége
Török műveltséghatások
Halászat 46
A halászat mint ősfoglalkozás
Nyelvi és tárgyi bizonyítékok
Halászatunk ősi ugor, bolgár-török, görög és orosz elemei
Honfoglalás- és középkori halászatunk
A magyar őshalászat pusztulása
A magyar halászkutatás alapvetői
Herman Ottó gyüjtése
Munkácsi Bernát Szófejtései
Jankó János munkássága
A rekesztő halászat 47
A legősibb halfogásmód
A dugászás
A cége és fajai
A bocskorvarrás székely cége
A csigolyalesdü
A magyar cége
A cigány cége
A göcseji eleven cége
A vejsze és változatai
A rác vejsze
A magyar vejsze
A balatoni kalicka
A középtiszti vész vagy lécka
A fertői vejsze
A varsa (verse, versely) főbb formái
A vesszővarsa
A hálóvarsa
A csapatháló
A kerítő halászat 56
Hogyan készül a háló?
A kerítőháló felszerelése
Hálókövek, parák (padlák) és őrök
Az apacsok vagy vezérfák
A kerítőháló fajai
Az öregháló
A kétköz- vagy gyalogháló
A pirittyháló
A gyalom és a balatoni jégi halászat
A kecsegeháló
A halászbokrok
A vető, vonyó vagy tanya
Az emelő halászat 60
Az emelőháló fogóelve
Különféle emelőhálók
Az ághegyháló
A vasas vagy téli szák
A bodrogi jégi halászat
A keresztháló
A mereggyü
A hajtó halászat 63
A hajtás alapelve
Halzavaró szerszámok
Az ősi turbukháló
Matatás a Sebes-Körösön
Az őrháló és a Tiszaverés
Az állító halászat 64
Úszó- és állóhálók
A métháló és kezelése
A marázsaháló
A balatoni eresztőháló
A kereső halászat 65
Min alapszik a keresés?
Keresőhálók
A székely vezető-, vagy marázsháló
A kuszakece és a hosszúkece
A gyérháló
A kaparóháló
A vezető halászat 67
A vetés vagy borítás
A székelység vetőhálója: a rokolya- vagy pendelyháló
A Tisza-Duna-Siómenti vetőháló
A rácháló
A vetőhalászat földrajzi elterjedése
A tapogató halászat 68
Feneketlen kosár és hegyetlen méhkas, mint halászszerszám
A vesszőből font magyar tapogató
Tapogatás az Ecsedi-lápon
A középtiszai tapogató
A nyeles borító vagy lepő
Tapogatás puszta kézzel
Halászás a zavarosban
A hurokvető halászat 70
A hurok mint halfogószerszám
Használata
A hurokvető halászat eredete
A szigonyos halászat 70
Milyen a halásszigony?
A nyilazó halászat
A vágóhorog szerepe a szigonyos halászatban
Magyar szigonyformák: szúró, kerítő, nyakló, tűző és oldaltvágó szigonyok
A hétágú íves szigonyok
Szigonyozás szemre és vaktában
A horgászat 72
A horgászat fogóelve
Magyar horogfajták
A kosztoshorog
Karózó- vagy kikötőhorgászat
A lábóhorog
A tutajosok kolompos horgja
A tököshorog
Az aldunai vizafogó horog
A pörgettyűs fenékhorog
A magyar horgászat eredete
Horgászás kuttyogató segítségével
Halászat ragadozó madárral 76
Százesztendős fejlegyzés
Halászat sassal a bihari Nagy-Sárréten
A mérgező halászat 77
Kábító és ölő halmérgek
Mérgezés oltatlan mésszel
Kábítás kutyatejfűvel
A robbantó halászat
A rákászás 77
Rákászás puszta kézzel
Rákászás csalétekkel
A rákászó rácsa
A halászat járulékos eszközei 77
A bödönhajó, a ladik és a csónak
Evezők
Lékvágószerszámok
Haltartók
Kasornya, puttony, csíkgödör
A véter és a bárka
Hálófonó szerszámok
Orsók, visszálók, sirittők
A zsírszedő kagylókanál
A nádvilla és a nádkés
Összefoglalás 80
A magyar halászat fejlődés Jankó szerint
A finn-ugor egység korának halászata: rekesztés és horgászat
Az ugorkor állító halászata
A török műveltséghatás három hulláma
A görög hatás
Az orosz hatás
A honfoglalás utáni nyugati hatások
Az újabb kutatások még feldolgozásra váró eredményei
Állattartás 83
Az állatvilág megszeliditése
Pásztor vagy nomád népek
Nomádság és harci szervezet
A magyarság mint harcias, állattartó nép
Az előmagyarság állattartása
A bolgár-török keveredés hatása állattartásunkra
A nomád életmód nyomai településformáinkban
Háziállataink tájfajtái 84
Ősi tájállatfajtáink megállapításának nehézségei
A magyar parlagi ló valószínű őse
A magyar szarvasmarha
A mokány marha és a riska
A magyar juh két változata
A hortobágyi egyenesszarvú juh
Az alföldi racka
A csigaszarvú oláh racka vagy perzsa juh
A cigája juh
A spanyol merino
Ősi disznófajtáink
A balkáni mangalica
Kutyafajtáink
A komondor
A kuvasz
A puli
A magyar vadászeb őse
A magyar baromfi
Az állattartás módja 86
Kétféle cél
A külterjes tenyésztés vagy szilaj (rideg) tartás
A belterjes tenyésztés vagy jászlas tartás
A félszilaj tartás
A pásztorszervezet 87
A számadó és bojtárjai
Pásztor-sor rideg-sor
A lakos vagy kisbojtár
A számadó helyettese: az öregbojtár
A nyáj 87
A magyar pásztornyelv szókincse
A jószág és barom szó eredete és jelentése
A nyáj szavunk és rokonértelmű megfelelői
A nyájbeli jószág száma
A legelő és legeltetés 88
A nyári legelő
A legeltetési jog régen és napjainkban
A téli legelő és a teleltetés
A részes tartás
A legelő felbecslése
Zsendüéstől szorulásig
A juhászdél
A terülés és csapolás
A legeltetés rendje
Állatfajok sorrendje
A legelő minőségéről adódó sorrend
Jószág a tilosban
Itatás, kút 90
Itatás nyilt vizen
Régimódi itatók az Alföldön
A kapolyák vagy gödörkutak
A mai alföldi itatók
A gémeskút bélése
Többrétegű kutak
Az itatóvályú
A déllő állás és a fertőzés
A terelés, terelőszerszámok 91
A kutyák szerepe a terelésben
Nyájőrző és terelő kutyák
Terelő szerszámok
A karikás
A hosszúnyelű ostor
A pásztorbot készítése és fajai
A gajló
A csörgős bot
A kampós bot
Az erdélyi ösztön
Kifogás a nyájból 96
A pányva vagy árkány
Pányvavetés csikóra
Pányvavetés rideg marhára
A szilaj bika kifogása
Mikor a rideg disznónyáj összeröffen
A szabad mozgás gátlása a legelőn 97
A nyügözés célja és eszközei
A tartópányva
A kolonc
A nyüg fajai
A béklyó vagy bilincs
A fabéklyó
A kapcsos béklyó
A karikás béklyó
Kulcsos béklyó
A cigánybéklyó
Az alberti béklyó
A Gönczy-béklyó vgy főzött béklyó
A disznójárom
Az orrkarika
Az őrzés 100
Mikor a nyáj megriad
A megriadás okai: bogárzás, zivatar, vérszag, füst
Ha az istálló kigyullad
Éjtszakai jártatás
Tájékozódás a sötétben
A pásztortűz mint tájékozódás
A kolomp rendeltetése
A barang vagy delleng
A voltaképpeni kolomp
A pergő vagy zörgő
A csengő
Gulyakolompok
A juhnyáj csengői
A disznóra való pergő
A számontartás 101
Ismertető bilyogok
A bilyogzóvas
Hogyan s mikor bilyogoznak?
A bilyog formája
Erdélyi bilyogkönyvek
A jászóág testébe vágott ismertetőjegy
Kecskeméti füljegyek
Farkcsonkítás
Ideiglenes ismertető jelek
Bárányszoktatók vagy bárányrovások
A rovás szerepe a számontartásban
Rovásjegyeink és eredetük
Az egyszerű rovás
A páros rovás
Négy-, hat- és nyolcszögletű rováspákák
Szaporítás, kimustrálás 107
A természetes szaporítás szabályozása
Szilaj hímek fékentartása
Félszilaj vagy kezes jószág hágatása
A hágatás ideje és módja
A heréltetés vagy miskárolás
A kitörés
A fordítás
A kimetszés
Herélés sáslevéllel
Herélés foggal
A disznó herélése
Ménherélés
Bikaherélés
Baromfiherélés
A nőstény miskárolása
A herélt állat neve
A komor jószág
Az ellés 110
Hol ellik a szilaj jószág?
A juhfogadtató
A disznó ellőfészke és a fiasztógödör
A fiaztató vagy kutrica
Az elvetélés
A hasi bőr és felhasználása
Gyógyítás 110
Gyógyítás és egészségvédelem
Babona és kuruzslás
Az orvoslás jelentősége a szilaj, félszilaj és kezes állattartásban
A juhász orvosló tudománya
Gyakoribb juhbetegségek
A rüh
A keregeség
A himlő
Nyüves sebek gyógyítása
Rovarirtás füsttel
A füst szerepe a ragály elleni védekezésben
Tetűirtás agyagos sárral
A felfúvódás és gyógyítása
Érvágás pattintóval
A napszúrás elhárítása
A veszettség orvosszere
Igábatörés 112
Előkészületek a befogáshoz
A sanyarú jászol
Pányvázás és kikötés
A járombavonás
Indítás
Tinóoktatók
A szilaj csikók befogása
Pásztorépítmények az állat és a pásztor számára 113
Hajléktalan nyájak és pásztorok
Téli állások
Természetes és mesterséges enyhelyek
Az alföldi szárnyék és ültetése
Karám, akol, félszer
Az esztrenga vagy dranka
A kosarazás
A bánya
Fedeles ólak a legelőn
Gúnyás pásztorok
Különféle pásztorhajlékok
Az enyhej és fajai
A hortobágyi vasaló
A kiskunsági cserény
A teljes cserény
Állófajták és ágasfák
Az eleséges taliga
A kerekes kunyhó
A kontyos kunyhó
A nyergestetejű kunyhó
A putri vagy verem
A takarmány 121
Szilaj pásztorkodásunk hanyatlása
A téli takarmányozás eredete
A téli takarmány három fajtája
A szükségtakarmány: lomb, gyökér, törköly
A szénafű
Kaszálók
Vágás, szárítás, gyüjtés
A petrence, a rudas és a vontató
Szénagyüjtés a Székelyföldön
A szénatermelés eltartása
Az ösztörü
A rád köré rakott boglya
Az abora
Szénáspajták és csűrök
Szénaboglyák és kazlak
A gyüjtés szerszáma: a villa
A boglyarakás és szerszámai
A boglya megbontása
A szénavágó
A mezőgazdasági takarmánytermékei
A szemestakarmány
A szálastakarmány
Szalma és törek, mint takarmány
A rázott, a szülés vagy szülség és a szecska
Vermelt zöldtakarmány
A tengeriszár, mint takarmány
A szilaj jószág téli takarmányozása
A jászlas, istállón tartás 130
A legegyszerűbb jászol
A szabad ég alatti nyári jászol
Az istállóbeli jászol
Az etetőrács
Az alom és az almozás
A hídlás
A trágya eltakarítása és felhasználása
Szárított trágya, mint tüzelő
A hizlalás 132
Lóhizlalás és lóhúsevés hajdan és napjainkban
Ahol a szamarat is hizlalják
A hízómarha vagy göböly
Disznóhízlalás makkon és moslékon
Ürühizlalás
A tömött kacsa és lúd
A tejgazdaság 133
A tej szerepe népünk háztartásában
A honfoglalók kumisza
Ridegtartás és tejgazdaság
A tejelő tehén
Gondozása
Pala, palóka és borjukantár
Az első tej, azaz gurászta vagy fecstej
Nyers-tejfogyasztás
Házi tejtermékek
Az aludttej vagy szerdék
A tejföl és a tejszín
Vajköpülés és túrószikkasztás
A savó felhasználása
A gulyás tejkészítménye: a tarhó
A fejős juhászat szervezete
A napi juh
Az alföldi bacsó és a székely major
Béfejés és osztozkodás
Fejőszerszámok
A juhtej feldolgozása
A juhtejtó külfönféle fajtái
A kanalas- vagy savóótó
A száraz- vagy gyomorótó
Hogy készül a gomolya?
Zsendicekészítés
A juhtúró és készítése
A vermelt keserűtúró
Székely juhtejkészítmények
A szőr és a gyapjú 139
A legértékesebb állati szőr
A juh gyapjának feldolgozása régen és napjainkban
A gyapjúnyírás
A juhmosás és juhúsztatás
A gyapjúnyíró olló
A rideg jószág rabszőre
A lófark felhasználása
Hús, bőr és csont 140
Friss húsfogyasztás
A döghús, mint emberi és állati eledel
A bőr felhasználása
A nyúzás, a hasibőr felhasználása
Mi készül a faggyúból?
A gyomor, a bél és a csont értékesítése
A vér felhasználása
Szarv- és tülökfeldolgozás
Az aprójószág 142
Nagyjószág és aprójószág
A honfoglalók aprójószága: a tyúk
Mai tyúktenyésztésünk
Lúd- és kacsa-tenyésztés
A pulyka és a gyöngytyúk szerepe gazdálkodásunkban
Galambdúcok és galambbúgok
Összefoglalás 143
A magyar pásztorkodás fő formái
A nomád pásztorkodás jellemző vonásai
Az európai tartásmód jellemzői
A kettő keveréke: a félszilaj tartás
A nomád és a félszilaj pásztorkodás háttérbeszorulásának okai
Állattartásunk ősi magyar és idegen elemei
Az állattartás, mint a magyarság ősfoglalkozása
A kertes faluforma
Földmívelés 148
Mi a földmívelés?
A földmívelés két ága. Az ásós vagy kapás mívelés. Az ekés vagy szántó mívelés
A magyar földmívelés eredete, multja 148
Ugor-kori földmívelésünk nyelvi bizonyságai
Tanítómesterünk a földmívelésben: a bolgár törökség
A honfoglalók földmívelő tudománya
A magyarországi földmívelés honfoglalás előtti elmékei
A honfoglalók szlávnyelvű gazdasági cselédei
Földmívelésünk sajátos jellege
Gabonaféléink 149
Bennszülöt és meghonosított növényfajták
A gabonafélék uralkodó szerepe
Az óvilág legősibb gabonafajtája: a köles
A hazai kölestermelés
Mai búzafajtánk őse: a törpe búza
A polyva vagy kétszemű búza
A tönköly vagy vótér
Az alakor
A lengyel búza
A kiveszőben levő egyéb búzafajták
A diadalmas bajuszos őszi búza
A rozs
A kétszeres vagy elegybúza
Az árpa
A zab
A tatárka
A tengeri vagy kukorica
A ruházkodás céljából termesztett növények
A földhasználat 152
Az ősi közös birtoklás
A nyomásos gazdálkodás és a mívelési kényszer
Az egyéni földtulajdon
A tagosítás kérdése
A település és a mezőgazdálkodás viszonya 154
Irtványeredetű szeres telepek
A határ beosztása
Egy- és kétbeltelkű telepek
A kétbeltelkű település eredete
Fennmaradásunk történeti okai
Hanyatlás
A tanyarendszer 155
A mai tanya és a régi szállás
Régi jászkun teleltető szállások
Az alföldi ólaskertek
A mezőgazdasági tanya
A tanyarendszer térhódításának okai
A magyar tanyás gazdálkodás
A nyomásos gazdálkodás 156
Az egybeltelkű település határbeosztása
A dűlők
A nyomásos vagy fordulós rendszer
Parlag és ugar
A háromnyomásos rendszer
A zöld vagy javított ugarrendszer
A kétnyomásos rendszer
A vetéskényszer régen és napjainkban
A talaj előkészítése 158
Az erdőírtás ősi módja
Erdőpuszítás a Székelyföldön
Zsombékírtás
Trágyázás 158
Természetes talajjavító eljárások
A magas tarló
Mesterséges talajjavítás
A kosarazás
Talajjavítás istállótrágyával
A trágyahordás ideje és módja
Ásás, kapálás 159
A mai ásó vagy ájó őse: a vasélű faásó
Ásás búza alá
A kapa
Szerepe a kertben és a szántóföldön
Különféle kapaformáink
A tehénszájú kapa
A garaszoló
A kiskapa
A tövető- vagy irtókapa
A csákány
A csákánykapa
A gereblye
Az eke és a szántás 162
Az eke őshazája
Az ősi faeke
A faeke vas alkatrészei: a hosszúvas vagy csoroszlya és a laposvas
A faalkatrészek: a gerendely, a köldök, a talp és a szarv
A taliga
A kerekes vagy mankós gerendelyű eke
A kerülőeke és a váltóeke
A szántás
Megtorkollás és megtalpallás
A magyar faeke emlékei a XVII. század előtt időkből
Az eke fejlődése
A mult század ekeversenyei
Hazai ekefajták
A krumplikapáló és a határbarázdáló eke
A csúsztató kabala vagy gólya
Az ösztöke
Az ekevonó állat
Gyeptörés
Ormóra szántás
Bogárhátú szántás
Pados mívelés
Vetés, boronálás, gyomirtás 168
A vetés előmunkálatai
Vetés csoportosan
Két lábra vetés
Egy lábra vetés
A len, a kender, a köles és a tengeri elvetése
Vetés tarlóra. A boronálás és szerszámai
A tövisborona
A fogasborona
A henger vagy görgő
A vetés védelme és gondozása
Kaszálás és legeltetés
Az aszatolás és a hegyezés
A kapásnövények gondozása
A kapálás és a gyomlálás
A töltés, a ritkítás és a fialás
Aratás, vágószerszámok 171
A legegyszerűbb aratásmód: a nyüvés
A vadbúza nyüvése
Kölestépés és tengeritörés
Az arató sarló
Magyar sarlóformák
Nád- és szárvágó szerszámaink
A nyesellő
A nádvágó vagy gugacs
A kaszur
A tolókasza
A lápmetsző
A kasza
A rómaiak köpüs kaszája
A XVI. századi szallai kasza
Az alföldi kasza
A kasza takarója vagy csapója
Kaszaélesítő eszközök
A kaszálás
A rávágás
Marokszedés és kévekötés
A rendre vágás
Kepe, kereszt, rakás, kalangya
Részes aratók és summások
Aratás kalókában
A tarló letakarítása
A tallózás
A hordás, csűr, asztag, szérü 180
A levágott gabona betakarítása
A szérüskert
A rakodó vagy lóger
A csűrösrendszer
A székely asztagláb
Az alföldi asztag
A régi alföldi szérü
A szérü szó eredete
A gyűrűalakú matyó szérü
A fedett szérü
Cséplés és nyomtatás 183
Cséplés és nyomtatás
A legegyszerűbb cséplésmód
Köleshántás, tengerihántás, tengerimorzsolás
A kiverés
A magkiverő asztal
A cséplőszék
A cséplősulyok
A csép és használata
Az agyalás
A szalmázás
A nyomtatás
Ágyás és ágyazás
Nyomtató állatok
A fordítás, a rázás, a karimázás és a törekelés
Nyomtatás kocsival
A cséplővályú
A szórás 191
A kicsépelt szem tiszítása: a szelelés
Szórás a csűrben
Szórás a szabadban
A dunántúli törekrosta
Szórórosták és szelelőmalmok
Karélás kézi rostán
Az újfajta szórórosta
A tiszta szem felmérése
Aljgabona, ocsu, polyva
A törek és szalma felhasználása
Kertgazdaság 194
A kert szó eredete és jelentése
A veteményeskert
A virágoskert és a virágnevelés
Gyógy- és fűszernövények termesztése
Külteleki veteményes és szőlőskertek
Gyümölcstermelés 195
Gyümölcsgyüjtés és gyümölcstermesztés
A magyarországi gyümölcstermesztés multja
Mai gyümölcsfajtáink
A gyümölcsöskert
Ültetés, nemesítés
Gallyazás és hernyózás
A gyümölcsszüret
Szőlőmívelés 196
Szőlőmívelésünk eredete
A hazai szőlőmívelés honfoglalás előtti emlékei
Árpád-kori szőlőmívelésünk
A lugasos mívelés
A domb- és hegyvidéki teraszos mívelés
Régi szőlőfajtáink pusztulása
Az amerikai vessző
Ültetés, oltás, fedés, nyitás, metszés
Közönséges karózás
A karikás karózás
Kapálás
A régi szőlőmetsző-kés
A szüret
A böngészés
Összefoglalás 198
A magyar mezőgazdálkodás két módja
A keleti eredetű alföldi gazdálkodás
Az európai eredetű domb- és hegyvidéki gazdálkodás
A két gazdálkodásmód újabbkori keveredése
Mezőgazdaság és állattartás viszonya
A nomád jellegű gazdálkodás eredete és fennmaradásának okai
A tanyarendszer kialakulása
Mezőgazdaságunk óeurópai hagyományai
Teherhordás, közlekedés, jármű
Teherhordás emberi erővel 203
Az asszonynép cipekedő munkája
A kéz és a vál szerepe a cipekedésben
A csigarúd, az élethordórúd, a testvivő fa és a Szent Mihály lova
Teherhordás háton és fejen
A talicska és a tragacs
A közlekedés és a híradás 205
Az előmagyarság közlekedő eszközei
A közlekedés szerepe az előmagyar korban
A honfoglalók közlekedése
A híradás ősi szerszámai: kürt, dob, síp, száldob, harang
Jeladás tűzfényénél
Út, híd 206
Gyalogos és lovas-szekeres közlekedő utak és hidak
Útkészítés sáros terepen
A palló és a bürü
Jéghizlalás
Hidépítés
A gyalogos közlekedés, faláb, korcsolya 207
A gyalogjáró kezebelije: a bot
A pákász lápibotja
Hótalp, jégpatkó, fabocskor, faláb
Az irongálás és az ironga
A fakorcsolya
A gyalogszánkó és a fakutya (Átkelés folyóvízen)
A magyar ember úszótudománya
Vízi járművek 208
Nádkéve-tutaj vagy csölle
A tutaj
A bödönhajó vagy lélekvesztő
A hajó tatja
A csónak vagy ladik
A dereglye vagy csámesz
A hidas vagy komp
A bárka
Evező és csáklya
Az alföldi sárhajó vagy félhajó
Szán, vontató 211
A szán szerkezete
A gyalogszán vagy bakszán és válfajai
Szán mint vontatóeszköz
Petrencevontatás
Vontatás kivágott lombos fán
Vontatás petrencerúdon
A tiszántúli vontató: az ördögszekér
Az alföldi csamesz vagy bolondkocsi
Talyiga, szekér, rakodás, kocsi 214
A szekér szó eredete és jelentése
A legegyszerűbb szekér: Az ős, kétkerekű talyiga
A négykerekű szekér keletkezése
A magyar talyiga különféle formái
A pásztortalyiga, a debreceni talyiga, a nyírségi talyiga és kordé
A fakószekér és szerkezete
Az alsórész
A felsőrész
A székely szekérfajták
A vendégoldal
A vendégoldal helye és szerepe a rakodásban
A nyomtatórúd
Hogy rakodtak száz évvel ezelőtt az Alföldön
A szemestermény felrakásának ősi módja
A kocsiszekér vagy kocsi
A kocsi név eredete
A magyar kocsi európai elterjedése
Befogás, szerszám 219
A vontatójószág
A lovasfogat
A hám és részei
Kantár, zabla, gyeplő
Kettes-, hármas-, négyes-, ötös- és hetesfogatok
A sallang
A csengő
Az ökörfogat és a járom
A patkolás
Hátalás, nyereg 222
Lovaglás szőrén
A magyar nyereg
A kengyel
A tergenye vagy csacsinyereg
Díszítőművészet. Írta: Viski Károly 226
A népművészet fogalma
Népművészet és díszítőművészet
Az érdeklődés kezdete
A magyar stílus jelszava
Összehasonlító lehetőségek a mozgalom kezdetén és ma
Anyag, forma, technika és díszítmény összhangja
A művészek 228
Művészek. Rabimunka
A díszítmény 229
A díszítmény népi nevei. Hím, irat, cifra, E szók multja
Kéregmunka 231
Anyaga, technikája, díszítése; ősisége, elterjedése. A szarumunkákkal való rokonsága
Csont- és szarumunka 234
Csontfaragványok, csontékszerek, kupáncsok
A puskaportartó porszaruk; díszítőelemeik; varázsjelek; porszaruk napábrázolása és varázstükre; ember- és állatábrázolása; jellegzetes díszítménykészlete
Tülkökből készült tárgyak díszítése, a karcolás
Fésűsség 250
A fésűsség; fésűdíszítmények
Lószőrmunka 252
A lószőrfonás technikája. A díszítmény technikai eredete. Tűtartók, gyűrűk. Ősi technika- e vagy biedermaier divat?
Bőrmunka 256
Bőrholmik a pásztorság kezén
Hagyományos pásztortechnikák
Rátét, szironyozás; sallang, pillangó, szlifonatok, ostorok
A szűcs díszítőművészete
A cifra ködmönök régi rátétdíszítménye
Szőttes 262
A szőttesdíszítmény technikai eredete; mértani jellegű díszítmények eredete
Síma, sávolyos, szedettes szőttes
A mesterke
Ősi szinek
Alkalmi szőttesek
Székely festékes
A takácshagyományok és a népi szőttes
Hímvarrás 266
A hímzés eredete kettős; szőttes és összevarrás
Szőttes és szálánvarrott
Szedettes hímzés
Írás után való hímzés
A hímzések ősi színei
Hímzésünk multja; hímvarró-mesterek
Nyugati hatások. Úri hímzések hatása
Szűrhímzés 279
A szűrszabó hímzése; e hímzés eredete, színei; a rózsa szerepe. Hímzés az egykori rátét helyén
Szűcshímzés 283
A szűcs hímzése; e hímzés múltja; a régi cifra és az ujabb hímzés
Csipke 286
A csipke technikai eredete; fonás, kötés, rojt, díszvarrás
Gyarmathy Zsigáné a népi csipkék eredetéről
Tojáshímzés 287
A tojásírás technikája; batiktechnika, karcolás
A tojáshím színei, díszítőelemei
Egyes díszítmények ősisége
Avarkori tojáshím
Fafaragás 289
Pásztorfaragás; molnárok, barkácsolók faragása
A pásztorok címeres darabjai
Vésés, domborúfaragás, spanyolozás
A mértani jellegű díszítmények ősisége; hátrálása
A történeti stílusok hatása
A szekrény középkori díszítőmódja
Fejfafaragás 300
Kapufaragás 303
Ház, templom 308
A fatemplomok régisége. Történeti stílusemlékek fatemplomokon és fatornyokon
Bútor 313
Bútorfaragás és festés. A tulipános láda
Cserépmunka 317
Őskori hagyaték a cserépholmikon
Az edények alakjának eredete
Az ősi színek
Domború díszítmények, öntés, festés
Céhkancsók vallomása
Fazekasgócok
Újkeresztény hatások
Kontárok, himpellérek
Fémmunka 324
Ón- és ólomöntés. Fémberakás, szegecselés. Kupáncsok. Csengőöntés
Mézesbáb 327
Süteményformák régisége
A mézeskalácsosság magyar kezdete
Vallási vonatkozások
Az ütőfák
A mézesbáb alakja
A formavésés technikája
A mesterség hanyatlása
Az újabb készítmények
Viaszmunkák; áldozati tárgyak, offerek
Összefoglalás 329
A díszítőművészet alakulása anyag, technika, forma szerint
Hagyomány és újság
Nyugati és keleti kapcsolatok
Ó-európai örökség és történeti hatások
Asszimilálás
Lassú pusztulás
A hagyomány tárgyai. Írta: Viski Károly 345
A hagyomány egy része tárgyakhoz tapad, tárgyakon keresztül nyilatkozik meg vagy tárgyakat termel
Az élet négy szüksége 346
Születés
Legényavatás, komálás
Házasság
Temetés
A naptári szokások tárgyai 352
Regösök
Csapulás
Betlehem
Háromkirályok
Téltemetés
Karácsony
Gergely-járás
A balázsolók
Húsvét
Hajnalfa
Pünkösdi királyság
Szent István napja
Rontás (betegség), varázslás (orvoslás) 631
Rontók, varázslók; a természet és a természetmögötti; megszemélyesítések
Füvek, fák
Bálványszerű bábok
Gyógyító fűszerszámok
A házi orvosságok eredete
Állati eredetű varázsszerek
Ásványi varázsszerek
Menykő, hályogkő, kígyókő
Áldozat
Vízbehányás, építőáldozat
Offerek; terményáldozat
Nézés és igazmondás
Dob (szita, rosta), lucaszék, acéltükör, varázsvessző
A gazdasági évkör szokástárgyai 370
Aratókoszorúk, búzakoszorúk. A fonó és disznótor alakoskodói
Céhemlékek 371
Jelvények, céhbehívótáblák, süvegek, edények
Jogszokások tárgyi emlékei 372
Különféle szokások jogi vonatkozásai
Jogszokástartalmú szók és szólások
Nyílvetés, nyílhúzás
A bírói kalap, szék és bot
Hitesbot, tizedespálca, kisbíróbot, rovás
Idézés pecséttel
Lapát és lapicka
Értékmérő, mérték 373
Az értékmérő termény
Jószág, barom, marha
Újabb értékmérők
Az ősi mértékek a test részei, hüvelyk, sing, öl, stb.
A mértékedények keletkezése
Helyi mértékek, ezek különböző volta
Hangszerek 375
Búgattyú (zúgattyú), csergettyű, pergő, zörgő, dob; ütemjelző hangszerek; sarkantyú; a regösök böppegetője; köcsögduda (burrogató, bika)
Sípfélék; tömlősíp, tótorgona
Kürtfélék; fakürtök (szádokkürt, víziduda)
Doromb
Tekenyőgardon; koboz
Tekerőmuzsika (nyenyere)
Citera
Játékszerek 382
Az utánzó játékok szereinek sokfélesége
A gyermekjátékszerek a felnőttek tárgyi világát tükrözik
A fiú- és leányjátékszerek
A játékműveltség mértéke; ennek példái
A játékszerek őstörténeti kapcsolatai
Egy iskola játékai ezelőtt 130 évvel

Viski Károly

Viski Károly (Torda, 1883 április 14 – Budapest, 1945 szeptember 5) - etnográfus, egyetemi tanár, 1945-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Viski Károly  további könyvei

Hűségpont:
 
Antikvár könyv
6 000 Ft
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
6 000 Ft
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
2 000 Ft
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 100 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...