A vihar szeme

Jó ​tizenöt év terméséből állította össze Bólya Péter válogatott novelláinak gyűjteményét. Az anyagot három időrendi csoportba osztotta: 1969–1973-ig, 1974–1978-ig, 1979–1982-ig terjednek az egyes ciklusok. A felosztás bizonyos írói érdeklődésre is mutat: az azonos motívumokon belül mélyül az ábrázolás – főleg a négy Pelbárt-novellában –, gyötrőbb a válságérzet, az önkínzó és önkereső szenvedély, s éled a kiút reménye. Bólya Péter sokféle közegben mozog: otthonos az értelmiségi körökben és a kispolgári, lumpen-, művészvilágban is. Hősei sikerek és kudarcok között vergődnek, félreértett, gyakran kallódó figurák, kedvelői – és áldozatai – az alkoholnak. Az író értően és aggodalommal ír róluk: értük szól, nem ellenük. Krúdysan lebegő szövegeibe sokszor vegyül a groteszk, a kettő ötvözete sajátos, félreismerhetetlenül rá jellemző stílust hoz létre. Humora és nyelvi leleményei is figyelemre méltók. Változatos élet színei, színhelyei, elvenednek meg írásaiban, egy nyugtalan, kereső lélek lenyomatai

Mutass kevesebbet