Ingyenes átvétel országosan 
Kosár 
Hűségklub Bejelentkezés / Regisztráció
Részletes kereső
(2 vélemény)
A mű további kiadásai
A mű további kiadásai
Antikvár könyv
Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 1 440 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!
A mű további kiadásai
A mű további kiadásai
Egy nép nagy történelmi katasztrófájának vérszagú levegője csapja meg "A zsidó háború" olvasóit. Szerzője és főhőse a zsidók szabadságharcának kiváló vezetője volt, de átállt a rómaiakhoz mert úgy vélte, így használhat többet népének. Népét akarta szolgálni a könyvvel is, de maga védelmére is szánta, - egyaránt meg akarta nyerni a hellén-római Kelet rokonszenvét szerencsétlen népe, s népe bocsánatát a maga számára. A modern olvasó immár tárgyilagos bírája "A zsidó háború" eseményeinek, mégsem tudja megindultság nélkül olvasni a népi és egyéni tragédiák e véres egymásbafonódását. A mű szereplői caesarok, királyok, főpapok, hadvezérek, de igazi főszereplője az elnyomott, leigázott, szabadságra sóvárgó nép, amelyet urai elárultak, szerencsétlenségbe döntöttek és amely a hatalmasok önző érdekeiért hullatta vérét. "A zsidó háború" témájának érdekességénél, drámai előadásmódjánál és történelmi forrásértékénél fogva mindmáig lebilincselő olvasmány, amit az is bizonyít, hogy előző kiadása az elmúlt évben igen rövid idő alatt elfogyott.
Mutass kevesebbet
Bővebb leírás
| Kiadó: | Gondolat Kiadó |
|---|---|
| Kiadás éve: | 1958 |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás sorszáma: | Harmadik kiadás |
| Nyomda: | Franklin Nyomda |
| Borítótervezők: | Kondor Árpád |
| Nyomtatott példányszám: | 10300 |
| Kötés típusa: | félvászon kiadói borítóban |
| Terjedelem: | 547 oldal |
| Fordítók: | Révay József |
| Nyelv: | magyar |
| Méret: | Szélesség: 15.00 cm, Magasság: 20.50 cm |
| Kategória: | Történelem / Hadtörténelem / Judaika / Történelem / Ókor |
Ajánlja ismerőseinek is!
Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!
Megnézem a tartalomjegyzéket!
A mű további kiadásai
A mű további kiadásai
Josephus Flavius
Szerzőfigyelő
Iosephus Flavius (37 körül – 100 körül), eredeti nevén Joszéf ben Mattitjáhu (héberül: יוסף בן מתתיהו) zsidó történetíró és hadvezér. A zsidó háború (66–70) idején a felkelők egyik parancsnoka volt Galileában, majd átállt a rómaiakhoz és Vespasianus, Titus és Domitianus római császárok pártfogoltja lett. Munkái, melyek nagy részét görögül írta, az ókorkutatás legfontosabb forrásai közé tartoznak, bár írásai nem mentesek az egyéni, önmagát mentő látásmódtól. Legfontosabb művei A zsidó háború (De bello Judaico), A zsidók története (Antiquitates Judaicae), Önéletrajz (Vita), Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról ( Contra Apionem, de antiquitate Iudaeorum).
Josephus Flavius további könyvei
Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.
Hírlevél feliratkozás
Központi raktár és ügyfélszolgálat
1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.
Belvárosi kereskedés
1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.
Központi raktár és ügyfélszolgálat
Belvárosi kereskedés
1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.
1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.
Központi raktár és ügyfélszolgálat
Belvárosi kereskedés
1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.
1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.
Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi. A Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételeiérvényesek.
Vélemények a könyvről
Még nem fejeztem be a könyvet, de az eddigiek alapján: Josephus egy fontos papi családból származó hadvezér volt, 1 a kb. 5-6 fővezér közül a Jeruzsálemi Szentély lerombolása előtti években, nagyon okos és leleményes, a népének igen dedikált, de könyveit kicsit római nézőpont szerint kellett megírni, egyébként nem jelenhetett volna meg tanúvallomása. Ez kb. dicséretben nyilvánul meg, ami a kontextusban helyénvaló is, ha valaki nagyra becsüli a harctechnikához való jártasságot például. Illetve a rómaiak által támogatott uralkodók, mint például Heródes pozitívabb színben vannak feltüntetve, mint az ellentábor, amennyire én meg tudom állapítani (nem vagyok zsidó, de olvastam e témában), ők általában a Tóra törvényei szerint éltek, nemcsak névleg. Mindenesetre szörnyű idők voltak, és mivel az idegen hatalmak eltávolították az érdemleges vezetést, ezért a vákuumban sok hitvány ember tört előre, akik például Josephust is többször megpróbálták likvidálni. Rablóbandákról is sokszor tesz említést, bár ezek közül azt sejtem, pár maga a helyi lakosságból került ki, egész családok, nemcsak férfiak, akik a településekről kénytelenek voltak barlangokba költözni, mert nem bírták hogy minden fél évben másik hadsereg gyilkolja őket, és foszt ki mindent. Ebben a periódusban, ami majdnem 200 évig húzódott a zsidók nagyon nem akarták megadni magukat, és végül fanatikus zelóták kaparintották magukhoz a vezetést Jeruzsálemben, teljesen kontraproduktív dolgokat csináltak, felégették az élelmiszereket, és legyilkolták a rómaiakkal kompromisszumot akarókat, nem elismerve, hogy az akkori római hadsereggel nem lehetett szembeszállni, amint azt Josephus is felismerte. Ő Vespasianus és Titus "barátságát" is élvezte miután a rómaiak foglyul ejtették, úgy látszik sikerült becsapnia őket.
Iosephus Flavius (eredeti nevén Yoseph ben Matityahu ha-Cohen) fő műve. Iosephus katonai parancsnok volt a zélóták oldalán a Hetvenes Háborúban, eredetileg a Jeruzsálemi Templom egyik utolsó papja volt. Vespasianus Flaviusnak, amikor az felgyújtotta Jeruzsálemet és a Templomot, megadta magát és csapatát. Rabszolga lett. Vespasianus fia, Titus Flavius felszabadította jelen műve írásáért. Ebben igazolja a rómaiakat a sacrilegium (szentségtörés) vádja alól, és a zélóta zsidó vallási pártra terheli a teljes felelősséget Jeruzsálem és a Templom pusztulásáért.