
(2 vélemény)
Állapot
Készleten
Jó állapotú antikvár könyv
Partner
A védőborító kopottas. A felső lapélek foltosak.
Ezt a könyvet külső partnertől szerezzük be Önnek, a szállítási idő hosszabb lehet, kérjük megrendeléskor ezt vegye figyelembe.
Várható szállítási idő: 4-7 nap
60
hűségpont
Hogy működik az alku?
Josephus Flavius, az ókori világ egyik legnagyobb történetírója szemtanúja volt a 66-70 közötti zsidó háborúnak, melynek végén a Titus vezette római csapatok bevették Jeruzsálemet, felégették a Templomot, és ezzel beteljesült Dániel próféta jövendölése a „város és a szent hely elpusztításáról”. Miért következett be és miért éppen ilyen módon Jeruzsálem megsemmisítése? Miért vonultak vissza a város falai alól először Cestius, majd Vespasianus katonái is? S miért volt ennyire fékezhetetlen Titus „népe”, mely hadvezére akarata ellenére gyújtotta fel a csodálatos templomot? Elkerülhetetlen volt-e a nemzeti katasztrófa, vagy más mozgatórugókat fedezhetünk fel a történelemben? Josephus Flavius műve első sorától az utolsóig érdekfeszítő olvasmány. Azzá teszi tárgyszerű előadásmódja és szerzőjének megrendült számvetése.
Mutass kevesebbet
| Kiadó: | Gondolat Kiadó |
|---|---|
| Kiadás éve: | 1963 |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás sorszáma: | Negyedik, javított kiadás |
| Nyomda: | Zrínyi Nyomda |
| Borítótervezők: | Csillag Vera |
| Kötés típusa: | félvászon, kiadói papírborítóban |
| Terjedelem: | 557 oldal |
| Fordítók: | Révay József |
| Nyelv: | magyar |
| Méret: | Szélesség: 13.00 cm, Magasság: 19.00 cm |
| Kategória: | Történelem / Hadtörténelem / Judaika / Történelem / Ókor |
Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.
Vélemények a könyvről
Még nem fejeztem be a könyvet, de az eddigiek alapján: Josephus egy fontos papi családból származó hadvezér volt, 1 a kb. 5-6 fővezér közül a Jeruzsálemi Szentély lerombolása előtti években, nagyon okos és leleményes, a népének igen dedikált, de könyveit kicsit római nézőpont szerint kellett megírni, egyébként nem jelenhetett volna meg tanúvallomása. Ez kb. dicséretben nyilvánul meg, ami a kontextusban helyénvaló is, ha valaki nagyra becsüli a harctechnikához való jártasságot például. Illetve a rómaiak által támogatott uralkodók, mint például Heródes pozitívabb színben vannak feltüntetve, mint az ellentábor, amennyire én meg tudom állapítani (nem vagyok zsidó, de olvastam e témában), ők általában a Tóra törvényei szerint éltek, nemcsak névleg. Mindenesetre szörnyű idők voltak, és mivel az idegen hatalmak eltávolították az érdemleges vezetést, ezért a vákuumban sok hitvány ember tört előre, akik például Josephust is többször megpróbálták likvidálni. Rablóbandákról is sokszor tesz említést, bár ezek közül azt sejtem, pár maga a helyi lakosságból került ki, egész családok, nemcsak férfiak, akik a településekről kénytelenek voltak barlangokba költözni, mert nem bírták hogy minden fél évben másik hadsereg gyilkolja őket, és foszt ki mindent. Ebben a periódusban, ami majdnem 200 évig húzódott a zsidók nagyon nem akarták megadni magukat, és végül fanatikus zelóták kaparintották magukhoz a vezetést Jeruzsálemben, teljesen kontraproduktív dolgokat csináltak, felégették az élelmiszereket, és legyilkolták a rómaiakkal kompromisszumot akarókat, nem elismerve, hogy az akkori római hadsereggel nem lehetett szembeszállni, amint azt Josephus is felismerte. Ő Vespasianus és Titus "barátságát" is élvezte miután a rómaiak foglyul ejtették, úgy látszik sikerült becsapnia őket.
Iosephus Flavius (eredeti nevén Yoseph ben Matityahu ha-Cohen) fő műve. Iosephus katonai parancsnok volt a zélóták oldalán a Hetvenes Háborúban, eredetileg a Jeruzsálemi Templom egyik utolsó papja volt. Vespasianus Flaviusnak, amikor az felgyújtotta Jeruzsálemet és a Templomot, megadta magát és csapatát. Rabszolga lett. Vespasianus fia, Titus Flavius felszabadította jelen műve írásáért. Ebben igazolja a rómaiakat a sacrilegium (szentségtörés) vádja alól, és a zélóta zsidó vallási pártra terheli a teljes felelősséget Jeruzsálem és a Templom pusztulásáért.