Az irodalom respublikájáért

Name: Az irodalom respublikájáért
Availability: InStock
Author: Fenyő István
ISBN: 9630508826

Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817–1830

Fenyő István - Az irodalom respublikájáért, Budapest 1976 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

500 Ft

2 800 Ft

82%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

Védőborító kopott.

hűségpont

Hogy működik az alku?

840 Ft

2 800 Ft

70%

E könyv a magyar irodalomkritikai gondolkodás történetét tárgyalja 1817 és 1830 között. Része az MTA Irodalomtudományi Intézetében készülő szintétikus vállalkozásnak, mely A magyar irodalomtudomány és kritika története címmel tágabban értelmezett tudományszakunk fejlődését mutatja majd be a kezdetektől 1905-ig, öt egymásra következő monográfiában. A vállalkozás keretében a harmadik időkör, az 1817-től 1842-ig terjedő reformkori periódus monografikus feldolgozása jutott feladatomul. Az anyag oly kiterjedt és szerteágazó problémát tartalmaz, hogy kétkötetes feldolgozást igényel - ennek első kötetét nyújtom át ezúttal a szíves olvasónak. Munkánkat irodalomtörténész szakkörökben általában "kritikatörténet" címszó alatt szokás emlegetni. Ez az elnevezés azonban nem fedi teljesen a lényeget. Mert nem pusztán a szűkebben értelmezett kritika irodalmi műfajának hazai történetét kívánjuk összefoglalni - azt is, természetesen! -, s nem is csupán az irodalomtudománynak mint szorosabban vett szakmának, tudományágnak, társadalomtudományi diszciplínának historikumát. Tárgy- és feladatkörünket ennél tágabban vonjuk meg: a történeti feltételezettségek és adott társadalmi konstellációk alapján az irodalom önszemléletének, önérzékelésének, önnön létéről, funkciójáról való eszmélkedésének feltárására törekszünk. Megvizsgáljuk a kor hazai kritikai elvrendszereit, irodalomra vonatkozó eszméit, programjait, kategóriáit, követelményeit és kritériumait, értelmezzük, értékeljük és rendszerezzük az egyes kritikusi felfogásokat, ítéleteket, ítélkezési normákat - és természetesen mindenekelőtt az irodalmi gondolkodás egykorú fogalomkészletét.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9630508826
Sorozatcím:	Irodalomtudomány és kritika
Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:	1976
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Akadémiai Nyomda
Kötés típusa:	egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:	493 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 15.00 cm, Magasság: 21.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Irodalom / Irodalomtörténet / Irodalom / Irodalomtudomány

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Előszó	9
Az eredetiség-program kialakulása és kritikai értelmezése 1817-1822 között	15
Elvi indítékok és történeti meghatározó mozzanatok	15
Előzmények: az eredetiség-eszme feltűnése	20
Az eredetiségprogram első átfogó hazai problémafelvetései	26
A nemesi originalitás eszméi	34
Kazinczy tanítványainak útja az imitáció-elvtől az eredetiségig	41
Kívül a rendiségen: a lélekrajz és a jellemábrázolás felfedezése	57
A program áttörése és diadala	63
Küzdelem az önálló nemzeti irodalom elvének meggyökereztetéséért, a közéleti irodalom szempontjának feltűnése	67
Polgári nemzetté válás és az irodalom	67
A nemzeti irodalom programjának kibontakozása	77
Első "nemzeti" és "közéleti" íróink az irodalomról	88
Írói sors a "közmegegyezés" elve ellenében	104
Önálló irodalomelméleti gondolkodásunk kezdetei	108
A hazai romantika diadala és önkorlátozása	118
Az irodalmi népiesség elméleti alapvetése	125
A "nemzeti egyetemesség" ideálja. A népiesség társadalmi és ideológiai összetevői, előzményei	125
Népiességünk külföldi eszmei forrásai és helye a világirodalmi kontextusban	134
A feudális népiesség újjáéledése - és az elmélet	145
A parasztság felfedezése az irodalmi gondolkodásban	151
Népiesség és társadalmi egyenlőség	160
A Nemzeti hagyományok	163
A szerb népköltészet recepciójának tanulságai az elméletben	171
Az Aurora-népiesség	178
Irodalmi kritikánk kifejlődése	183
A hazai közfelfogás és a kritika. Kazinczy küzdelme a bírálat meghonosításáért	183
Kölcsey kritikái - és a fogadtatásuk	190
Két vérbeli kritikus egyéniség: Szemere Pál és Teleki József	198
A kritika kezdődő térfoglalása	209
Kölcsey Ferenc, az irodalmi gondolkodó	219
Alkata, gondolkodói formátuma	219
Elméletének alapvonásai	224
Esztétikai műveltségének főbb forrásai	233
Új költészeteszmény felé	244
Az irodalom polgárosodásáért és nemzetivé válásáért s a polgárosodás és nemzetté válás irodalmáért	250
Klasszicizmus és romantika, az egyetemes és a nemzeti szép eszméi között	259
Polgárosult irodalmi folyamat és a kritika	274
Programadó összegzések	280
Szemere Pál és kritikai folyóirata, az élet és literatúra	289
A költészet teremtő és kifejező funkciójának előretörése Szemere Pál irodalomkritikai felfogásában	289
Első esztétikai-kritikai folyóiratunk: a romantikus elvek és a gyakorlati kritika egységesülése	298
A szép birodalma és az "esztétikai tribunál" hatalma	325
A romantika bázisa és termőtalaja	325
A szép "különfélesége" és a felszabadító képzelet	331
Toldy Ferenc pályakezdése. Az első műelemzés: az Aesthetikai levelek	340
Bajza József pályakezdő értekezése: Az epigramma theoriája	359
A romantika kanonizálása az elméletben és a klasszicizmus visszaszorulása	373
Új európai orientációk. Szalay László Észrevételei a Muzárion III. és IV. kötetéről	386
A historia litterariától az irodalomtörténetírásig	403
A historizmus előretörése a francia forradalom után	403
A historia litteraria főbb jellemzői és felbomlása	412
Önálló irodalom - önálló irodalomtörténet. Az első kezdeményezések	415
Mailáth János ábrándja a költészettörténet egységteremtő hatalmáról: a Magyarische Gedichte	424
A magyar irodalom-történetírás "alapkönyve" - a Handbuch	437
Mérleg	461
Rövidítések	475
Résumé	477
Névmutató	485

Az irodalom respublikájáért