Fogalmam sem volt, – amikor belekezdtem a könyvbe – ki volt ez a Stefan Heym. A Dávid Király krónikája c. könyvének története Kr. e. 970 körül, bölcs Salamon király idejében játszódik. Dávid király fia a bölcs Salamon felkéri a kor egyik elismert íróját Ethant, hogy írja meg apja hiteles krónikáját. Ethan nyomozása során feltárja az igazságot és a sötét valóságot, hogy Dávid király nem is volt annyira szent és dicső, mint ahogy azt Salamon és udvara feltüntetni szeretné. Természetesen Ethan az igazságot szeretné megírni, de a bölcs Salamon ezt nem engedheti meg. A Krónikás így saját sorsát teszi kockára, teljesen megtörik, elveszik mindenét és elhallgattatják. A hatalom tökéletes ismerete és működése gyakorlatának átlátása, az értelmiség oldalak és pártok-közisége, azaz egy időtlen mondanivaló sugárzik a műből.
Az érdekes az, hogy ez a mű az NDK rendszerében, Ulbricht, ill. Honecker-korszakában született. Persze a „dicső” kultúrpolitikusok ott is zaklatták az írót.