Édes Anna

Nem gondolnám, hogy iskolai kötelező olvasmányokat kéne ajánlgatnom, elvégre így is, úgy is elolvassák az emberek. Az Édes Annával kivételt teszek, mert talán a legkedvesebb kötetem ebből a műfajból. Kedves és egyben megrendítő történet az ország egyik leghányatottabb időszakából. Egy történet egy tipikus cselédlány kiszolgáltatottságáról, megaláztatottságáról nem kevés szociológiai korképpel körítve. Magával ragadóan személyes és átélhető. Kevés kötelező olvasmány fogott meg, de ezúttal azt kívántam, bár csak ebből érettségizhetnék, nem lenne gond ezt elemezni. És úgy lett… nem voltam nagy irodalmár a gimiben, reméltem a hármas meglesz. Talán sokat elmond, hogy a végén aztán az irodalom tanárnőnk elképedve gratulált. No nem az irodalmi zsenialitásomnak, mert tróger voltam ebből a tárgyból, bevallom félvállról vettem, de ez a mű annyira megfogott, hogy simán kihozta belőlem. Ez a könyv és Kosztolányi érdeme, semmi kétség.