Hód és a rémült kísértet

"- Figyelj rám! – kezdte elkomorult arccal. – Azzal aki a pénzt küldte, én is beszéltem… Aztán bekerültem a sittre… Úgy gondoltad, esetleg megdöglök ott… Vagy elfelejtem… Add ide a pénzt, utána a szemétségedért kapsz tőlem egy jókora frászt, és tíz percet, hogy felkészülj a papírokra vonatkozó gyónásodra. Mert ugye, van még más elszámolnivalónk is… Turcsányi arca hirtelen megváltozott. Valami átsuhant rajta, ami elsimította a félelem torzításait. A háta mögött, alig karnyújtásnyira egy szilikonos spray állt. Azt kellene elérni. Szabót meg lehetne vele vakítani. Ha csak egy percre is, nyert ügye van… – Jó… jó… Én nem akarok vitatkozni veled – mondta lassan, vontatottan, s közben a spray felé húzódott –, de azt hiszem, nem is az a lényeg, hogy becsaptalak-e, hanem hogy megkapd a pénzt… Nem kell ebből olyan nagy ügyet csinálni… Csak egy kis idő kell… Turcsányi lassan emelkedett fel a fotelból, úgy tett, mintha nyújtózni akarna, de egy szempillantás alatt megfordult, elkapta a sprayt, s megnyomta a gombot. A szilikonos olaj nagy erővel csapódott Szabó fejére. Turcsányi diadalmasan ordított. Szabó lőtt. Szinte célzás nélkül."

Mutass kevesebbet