Ivanhoe

Az angol romantika legnagyobb prózaírója, Sir Walter Scott (1771-1832) költőként kezdte pályáját, s csak később szentelte irodalmi tevékenységét teljességgel a regényírásnak. Gyermekkori élményei, a skót táj és népélet ismerete, valamint érdeklődése a történelem és a néprajz iránt különleges hitelességet kölcsönöz műveinek. Első igazán angol témájú regénye, az Ivanhoe, 1819-ben jelent meg, s a lovagi korba, a tizenkettedik századi Angliába vezeti vissza olvasóját, amikor még eleven a hódítók és a leigázottak gyűlölködése: mogorva, harcias, birtokaikból kiforgatott szász nemesurak néznek farkasszemet gőgös, könyörtelen normannokkal. A történelmi hátteret Oroszlánszívű Richárd a Szentföldről való visszatérése, valamint öccsének, János hercegnek a hatalombitorlása szolgáltatja, a romantikus mese pedig Ivanhoe, a nemes szász lovag és ádáz ellenfele, a normann Bois-Guilbert templárius körül szövődik. A tét nem kisebb, mint a gyönyörű szász herceglány, Rowena keze s persze a vele járó földbirtokok. A lenyűgözően rajzolt mellékszereplők között megtaláljuk Izsákot, az örökké üldözött zsidó uzsorást és szépséges leányát, Rebekát, Gurthot, a harcias disznópásztort, Wambát, a zseniális bolondot, Ulricát, a bosszúálló szász boszorkányt és másokat. A romantikus történelmi regény vagy ha úgy tetszik, kalandregény műfaját maga Walter Scott "találta fel", s ennek máig az egyik legolvasmányosabb, legelbűvölőbb darabja az Ivanhoe.

Mutass kevesebbet