Történelmi olvasókönyv III.

Forrásszemelvény-gyűjteményünk harmadik kötete az egyetemes történelemnek 1640-1849 és Magyarország történetének 1526--1849 közötti korszakát öleli fel. Ezt egyrészről a polgári forradalmak és a munkásmozgalom kibontakozása, a klasszikus kapitalizmus gazdasági és társadalmi rendje, másfelől hazánk történetében a késői feudalizmus és a feudalizmus bomlása jellemzi. Mindkét vonatkozásban olyan évszázadokról van szó, melyek alapos, forrásokon alapuló ismerete nélkül aligha lehet megérteni az utolsó száz év történetét. A kötet összeállítója, amikor források segítségével akarja megvilágítani ezt a fejlődési folyamatot, nem panaszkodhat arra, hogy nincs miből válogatnia. A középkorihoz képest rendkívül fejlett újkori hivatalszervezet, a születő burokrácia megnyitotta a "tintafröcskölő századok" sorát, és megtömte anyagával a levéltárakat, a könyvnyomtatás találmányának az állam, az intézmények, a politikai pártok s a magánosok részéről való kiaknázása, általános felhasználása, átlábolhatatlan betűtengerrel árasztotta el a világot, s a születő közkönyvtárak polcain tíz- és százezerszámra nőtt a könyvek száma. A feladat mégis nehéz, sőt bizonyos tekintetben nehezebb, mint a korábbi vagy akár az utóbbi korszakoknál. Egyrészt, mivel az anyag - mennyiségi sokszorozódása ellenére is - rendkívül egyoldalú maradt abban a tekintetben, hogy a források szinte kizárólag az uralkodó osztály tagjaitól valók, s az elnyomott osztályok, a jobbágyok, később a munkások csak ritkán, egy-egy panaszos levélben meg közvetlenebbül, másrészt, mivel a források terjedelmének megnövekedése még jobban megnehezítette rövid és mégis kifejező részleteki válogatását. Meg kell említenünk, hogy míg az ókorra, de a középkorra, sőt nem egy tekintetben a legújabb korra is számos válogatás, chrestomatia jelent meg magyar nyelven, korszakunkra egyetlen ilyen természetű válogatás sem állt rendelkezésünkre, ami különösen az egyetemes történeti rész összeállítását nehezítette.

Mutass kevesebbet